A régió országaiban végzett legfrissebb felmérés eredményei szerint a hitelek és megtakarítások szempontjából lényegesen eltérnek egymástól a kutatásba bevont 16 országban tapasztaltak: Csehország, Szlovákia, Németország és Ausztria négyes csoportja élesen elkülönül a többiektől. Kizárólag ezekre az országokra jellemző ugyanis, hogy a vizsgált 15 évesnél idősebb korosztály több mint a fele rendelkezik banki megtakarítással. Szintén csak erről a négy országról mondható el, hogy a lakosság lényegesen nagyobb hányadának van megtakarítása, mint hiteltartozása. A többi megfigyelt országban ugyanakkor 22 százaléknál is alacsonyabb a banki megtakarítással rendelkezők aránya, s ezen túl figyelmeztetően hatnak a lakossági eladósodottság mutatói is. (A munkáltató is segíthet a hiteltörlesztésnél!)
Szlovénia, Macedónia és Horvátország képez egyfajta választóvonalat a tanulmányban elemzett további 9 ország és az élmezőny között: esetükben a megtakarítással és hitellel rendelkezők aránya közel megegyezik, és a teljes lakosság körülbelül 20 százaléka tart valamekkora tartalékot bankbetétben.
A lista második felében szereplő Szerbiára, Ukrajnára és Törökországra jellemző leginkább, hogy a hitelfelvevők aránya meghaladja a megtakarítókét. Déli szomszédunknál a lakosságnak mindössze 2,6 százaléka nyilatkozott banki megtakarításról, viszont közel ötször ennyien vettek fel hitelt. A hitelek mintegy háromszor keresettebbek a betéteknél a képzeletbeli dobogó másik két helyezettjénél is.
Magyarország esetében banki megtakarítási lehetőséggel a lakosságnak csupán 11 százaléka élt, azonban hitele minden negyedik magyarnak van a felmérés szerint. E két adat adta arányszámmal negyedikek vagyunk a régióban, magasnak számít a hiteltermékek felülreprezentáltsága a piacon.
„Mára mindenki számára ismerős piaci folyamatok zajlottak le hazánkban, sokak szereztek kellemetlen tapasztalatokat hitelvállalásaikkal. Ennek is tudható be, hogy hitelfelvételt tervezők aránya jelenleg nagyon alacsony. A megtakarítással rendelkezők köre is folyamatosan szűkült az utóbbi években, azonban a megtakarítók megmaradt köre összességében növelni tudta a félretett összeget” – jellemezte a hazai folyamatot Bacher János, a GfK pénzügyi kutatásokért felelős vezetője.