Az ÁSZ ellenőrzése a 2002-2006 közötti időszakot ölelte fel és a nem gyorsforgalmi állami közutakra és azok kezelőire terjedt ki.
A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon jelenleg 31.000 kilométer hosszú állami tulajdonú országos közúthálózatot tartanak nyilván, több mint egyharmaduk állapota azonnali beavatkozást igényel, emellett az Európai Unióban már bevezetett 11,5 tonna tengelyterhelésre alkalmassá kell tenni a magyar közúthálózatot.
A számvevők szerint a Magyar Közút Kht. irányítási szintje túltagolt, magas a vezetői létszám, a műszaki igazgatóság megyei szintű tagozódású és ez nem illeszkedik a más szakágazatokban, már meglevő regionális rendszerhez.
Az ÁSZ utal arra, hogy a közutak fenntartására, és fejlesztésére az Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzatból a vizsgált időszakban 155,2 milliárd forintot, a Felzárkóztatási és Infrastruktúra Fejlesztési Alapprogramból pedig 14 milliárd forintot fordítottak.
A hazai társfinanszírozással EU forrásokból - PHARE, ISPA, illetve a KIOP - elnyert összesen 44 milliárd forint is segítette a közútfejlesztéseket. Az ÁSZ jelentése megemlíti még az European Investment Banktól kapott mintegy 63,5 milliárd összegű közúti projekt finanszírozását segítő kedvezményes kamatozású kölcsönt. Az ÁSZ szerint a vizsgált időszakban komplex fejlesztési koncepció a Széchenyi Plusz Program kivételével nem volt.
Egy szaktanulmányt idézve az ÁSZ megállapítja, hogy a burkolat javítások hiányának halmozott értéke mára elérte a legalább 400 milliárd forintot, ezzel szemben a vizsgált időszakban erre mindössze 39 milliárd forint jutott.