A megkérdezettek a bankoknak és a takarékszövetkezeteknek egyaránt hatosnál erősebb osztályzatot adtak egy tízfokozatú - az egyáltalán nem szimpatikustól a nagyon szimpatikusig terjedő – skálán. Míg a bankok 6,3-as, a takarékok ennél kedvezőbb, átlagosan 7-es osztályzatot kaptak. A felmérésben résztvevők fiókokban szerzett élményei még inkább pozitívak: az átlagos elégedettségi mutató a bankok esetében 6,9-es, míg a takarékoknál 7,9-es volt.
Takarékok: erős helyi kapcsolatok
„A magas elégedettségi mutató az ügyfelek megbecsüléséből, a személyes kapcsolat erejéből fakadhat” – magyarázta Brezina Szabolcs, a TakarékBank ügyvezető igazgatója. A megkérdezettek többsége szerint ugyanis a kétféle hitelintézet közül inkább a takarékszövetkezetekre jellemző, hogy konkrétan elmondják a termékek hátrányait és költségeit, átláthatóan áraznak, s valóban azt kínálják ügyfelüknek, amelyre annak szüksége van, ráadásul az ügyintézés kevesebb sorban állással jár. „A felmérésben résztvevők 59 százaléka – a bankokkal összevetve - a takarékszövetkezeteket tartotta ügyfélbarátabbnak, 57 százalékuk szerint pedig a takarékok a válság kitörése után versenytársaiknál felelősebb magatartást mutattak” – emelte ki az ügyvezető igazgató.
Miben jobban a bankok?
A felmérésben résztvevők válaszaiból kiderült, hogy az erős helyi beágyazódás, a személyre szabott kiszolgálás, a névnapi és születésnapi üdvözletek küldésével is mélyített közvetlen ügyfélkapcsolat fontos tényező a takarékszövetkezetek iránti rokonszenvben.
A tapasztalt erős szimpátia kialakulásában a takarékoknál kisebb szerepe van a széles termékválasztéknak, a fiókok látványos külsejének, illetve egy hatékony reklámkampánynak. Ez utóbbi szempontok szerint ugyanis a megkérdezettek nagy többséggel, 70-85 százalékos arányban a bankoknak ítélték a pálmát.
