A történet 2004. januárjában indult, ekkor indított nyílt közbeszerzési eljárást 30 darab (plusz-mínusz 50 százalék) trolibuszra a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV). A pályázatra négy ajánlat (Szegedi Közlekedési Kft., Ganz Transelektro, Ikarusbus, Skoda Electric) érkezett, amelyek közül a Ganz Transelektro Rt. lett a nyertes. Neki a trolibuszokat 2008. április közepéig kellett (volna) leszállítania.

A nyertes cég 2005. februárig le is szállított 5 trolit, majd az év augusztusában ütemtervet készítettek a következő 10 járműre, de ezek leszállítása elmaradt, mivel 2006. júliusában felszámolási eljárás indult a gyártó ellen. Erre a BKV felmondta a szerződést a Ganz Transelektro Rt.-vel, majd hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett 10+29 járműre a Skoda magyar leányvállalatával, a Ganz Skoda Zrt.-vel. Az indoka az volt, hogy a már leszállított 5 darab és a beütemezett 10 darab trolival azonos hajtáslánccal csak ez a cég tudja szállítani a buszokat. Az azonos felépítés pedig gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé.

Miután az ilyen eljárásokat be kell jelenteni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének, a testület hivatalosan értesült a BKV tervéről. A Döntőbizottság elnöke pedig eljárást kezdeményezett az általa vezetett testületnél (ezt így írja elő a közbeszerzési törvény), mivel szerinte a választott eljárás csak a már 2006-ra beütemezett 10 buszra alkalmazható, a többire nem.

A Döntőbizottság úgy vélte, hogy az első 10 busz esetén megállja helyét az az érv, hogy a közös hajtásláncú 15 busz előnyösen üzemeltethető. A többi 29-nél viszont ez már nem lehet érv, és miután nem haladéktalanul sürgős a beszerzés, és a meghívott cégen kívül mások is alkalmasak troli gyártására (lásd az első tendert, amire négyen jelentkeztek) tessék nyílt eljárást lefolytatni. A jogsértésért egymillió forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság.