A pénztár júniusban 30 százalékra emelte a részvények portfolión belüli súlyát - arányuk augusztus végére 30,8 százalékot ért el - az erőteljes részvénypiaci korrekcióban rejlő lehetőség kiaknázása és az idei, várhatóan gyenge állampapírhozamok miatt. A sikeres befektetési politika egyik kulcseleme ugyanis a pénztár vezetőségének megítélése szerint nem önmagában a részvényarány, hanem az időzítés. Ezt támasztja alá az is, hogy a pénztár számításai szerint, ha 1998 óta 30 százalékos átlagos részvényaránnyal dolgozott volna a nyugdíjpénztári szektor, ez kevesebb, mint 0,2 százalékponttal növelte volna az éves átlagos nominális hozamot - mondta az elnök. A szektor átlagos részvényhányada mintegy 14 százalék.
A kockázatok csökkentéséhez Fórizs szerint a befektetési portfolió további diverzifikálása szükséges, egyes alternatív elemek, így például az ingatlanok súlyának növelése, amit az ÉMP meg is tett: az ingatlan súlyát a 2005. év végi 0,7-ről mostanra 2,7 százalékra emelte, a cél az 5 százalék elérése. A választható portfolió rendszerének bevezetése minderre nagyobb mozgásteret ad a pénztáraknak - tette hozzá.
Adómentes maradt
Az ÉMP elnöke elmondta, hogy a kormány stabilizációs programja keretében hozott intézkedések hosszabb távon is befolyásolják a magánnyugdíjpénztárak működését. A pénztárak pozícióját a megtakarítási piacon javítja, hogy a nyugdíjpénztári befizetések azon kevés kivétel közé tartoznak, amelyek hozama adómentes maradt - emelte ki. (Szeptember 1-től a kamatjövedelmeket és az árfolyamnyereséget 20 százalékos adó terheli, a tőzsdén kívüli ügyletek adóterhelése 20-36 százalék). Előnytelen ugyanakkor a tagok számára, hogy az adókedvezmény jövőre jövedelemfüggővé válik, a magánpénztári tagdíj kiegészítés és a megállapodás alapján fizetett járulék szja adókedvezménye 3,9 millió forint bruttó jövedelemhatárig vehető igénybe (3,4 millió forinttól csökkenő mértékben).
Működési költségek
A nyugdíjpénztárak működési költségszintjének limitálása a tagoknak jó, a szektor számára pedig Fórizs szerint nem jelent majd gondot, a pénztári átlag ugyanis most nem éri el az 5,5 százalékot, a limit pedig 2007-től 6 százalék, 2008-tól pedig 4,5 százalék lesz. A vagyonkezelői díjak maximálása már inkább kikényszerítheti az erősen polarizált mezőnyben a költséghatékonyság javulását Fórizs szerint: az átlagos vagyonkezelési díj 2005-ben 0,95 százalék volt, 2007-ben már nem haladhatja meg a 0,9, 2008-ban pedig a 0,8 százalékot.
Választhatnak
A pénztári megtakarításokat érintő legjelentősebb változásnak az Évgyűrűk elnöke a választható portfoliók kötelező bevezetését tartja. A magánnyugdíjpénztárak 2009-től kötelesek háromféle portfoliót kínálni a tagoknak: klasszikust, kiegyensúlyozottat és növekedésit, amelyek eltérő kockázatot hordoznak és eltérő hozamot kínálnak. Amennyiben a pénztártagok nem választanak önkéntesen portfoliót (a választás lehetőségével várhatóan kevesen élnek majd), a nyugdíjazásig hátra lévő évek száma alapján automatikusan besorolják őket: 0-5 évig klasszikus, 5-15 évig kiegyensúlyozott és 15 év felett növekedési portfoliót állítanak össze számukra. Ez lehetőséget teremt majd arra, hogy a pénztárak az egyes csoportok számára az életpályához igazodó befektetési struktúrát alakítsanak ki. Az Évgyűrűk vezetői szerint az átlagos részvényhányad ennek köszönhetően jelentősen növekedni fog és más, nem állampapír típusú befektetések súlya is nő majd. Az egyes portfoliókhoz tartozó befektetési limiteket később állapítják majd meg egy kormányrendeletben.
