Kedvezően alakul annak az átfogó piacélénkítő intézkedés-so­rozatot tartalmazó javaslat­cso­mag­­nak az ügye, amelyet a tőzsdeelnök jú­lius 5-én adott át a mi­nisz­ter­el­nök­nek - közölte a Piac & Profittal a Budapesti Értéktőzsde. A kor­mány és a börze szakértői kö­zött fo­lyamatosak az egyeztetések. Mint is­meretes, a javaslatok négy té­ma­körben jelölik meg azokat a piacé­lén­­kítő lépéseket, me­lyek nem­­csak el­len­sú­lyoz­nák a tervezett árfolyam­nye­re­ség-adó ne­gatív ha­tásait, de további lendületet adnának a hazai tőkepiac növekedésének. A Bu­­­da­pes­ti Ér­ték­tőzs­de vezetése szerint, javas­la­ta­ik meg­va­lósításával jövőre végre bein­dul­ná­nak a ré­gen várt tőzsdei beve­ze­té­sek. A javasolt lépések emellett elősegítenék a hosszú távú befektetői szemlélet érvényesülését mind lakossági, mind pedig nyug­­díj­pénz­tá­ri szin­ten, ami javítaná a megtakarítások hatékonyabb elosz­­tását, na­gyobb részesedést biztosítva ezzel a be­fek­te­­tők­nek a tőzs­dén jegy­zett vál­lalatok si­kereiből és az árfolyamok emelkedéséből.

Múlt hét pénteken, a tárgyalások legutóbbi fordulóján, a tőzsde elnöke azzal az újabb ja­vas­lat­­tal for­dult a kormányfőhöz, hogy a Budapest Airport Rt.-ét, a Malévet, és a többi - még az ÁPV Rt. por­t­­foliójában lévő - magyar vállalatot csak olyan szakmai befektetőnek ad­ja el az ál­­­lam, mely - az egyéb más feltételek teljesítése mellett - hajlandó a saját rész­vé­nye­it be­ve­­zetni a Budapesti Ér­­­­ték­tőzsdére. Ezzel is lehetővé téve a magyar lakosságnak és nyug­­díj­pénz­­táraknak a privati­zá­ci­­­­­ó­ban való indirekt részvételt. A július 1-gyel hatályba lépett EU har­mo­ni­zált jogszabályok már nem állítják bürokratikus és nyelvi akadályok elé azokat a külföldi vál­la­la­to­kat, melyek a BÉT-re is bevezetnék a részvényeiket.

A Budapesti Értéktőzsde vezetői szerint, ha a kormányzat a korábbi privatizációk során ha­son­­­ló gyakorlatot követett volna, ma a Bu­da­pes­ti Értéktőzsde Közép-Kelet-Európa legna­gyobb ka­­pitalizációjú és legnagyobb forgalmú bör­zé­je lenne, masszív költségvetési be­vé­telt ter­melve a magyar államnak, az így megnövekedett osztalék-, árfolyamnyereség- és társasági adó révén.