Az elmúlt tíz évben a pénztárak a magyar pénzügyi piac és a pénzügyi szolgáltatások masszív részesévé váltak - mondta Király László György, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának tagja, a X. Jubileumi Pénztár-konferencián. Ennek a szektornak a sajátossága, hogy sokszínű; a 40 fős egészségpénztártól a 800 ezer fős nagy magánnyugdíj-pénztárig igen eltérő méretű piaci szereplőkből áll. Másfelől igen különböző az intézményi hátterük, hiszen akadnak munkáltatók, bankok és biztosítók által működtetett pénztárak is.
A pénztárszektor ma összességében 2.060 milliárd forintnál is nagyobb vagyon felett rendelkezik, olyan nagy tömegű pénzt mozgat, hogy kihatással van a gazdaság és a társadalom egészére is - mondta Király László György.
Az országban jelenleg 185 pénztár működik, amelyből 20 magánynyugdíj-, 74 önkéntes, 48 egészség-, és 43 önsegélyező pénztár. Ezeknek a fele nyugdíjpénztár, a másik fele egészség-, illetve önsegélyező pénztár. A tagság megoszlása azonban más arányt mutat 4,7 millió tag több mint fele, 2,7 millió magánnyugdíj-, 1,3 millió személy önkéntes nyugdíjpénztár tagja, míg nem egészen 600 ezren az egészségpénztárakhoz, 120 ezren pedig az önsegélyező pénztárakhoz tartoznak.
Kevesen fizetik a járulékokat
Király László György szerint más pénzügyi intézményekhez képest ezek a pénztárak meglehetősen ellentmondásos társadalmi környezetben működnek. A nyugdíj- vagy az egészségpénztárak esetében például jelentősen szétválik az emberek befizetési és felhasználási hajlandósága, és igen sok a "potyautas". A járulékok közel 80 százalékát alig 2,5 millió ember fizeti be, akiknek egyharmada ráadásul állami alkalmazott - hangsúlyozta az előadó. (A GDP mintegy 15-20 százalékát teheti ki Magyarországon a feketekereskedelem.)
Ezáltal a nyugdíjpénztáraknál rövidesen kiderül, hogy az eddigi befizetők mire számíthatnak az aktív koruk után, mivel a tényleges kifizetések idején indul majd az igazi verseny a szektorban. Nincs messze az idő, amikor olyan összehasonlító táblázatok jelennek meg, mint ma a kötelező biztosítás esetében, ami megmutatja, ki, melyik nyugdíjbiztosítónál mire számíthat a jövőben. Márpedig ez lesz az igazi lépésváltás Király László György szerint. (Ma már bárki meghatározhatja egy egyszerűen elvégezhető számítás segítségével, hogy mekkora nyugdíjra számíthat munkaerőpiaci visszavonulásakor.)
A jövőben azért is sokkal nagyobb szerepet kap az előzetes megtakarítás, öngondoskodás az emberek életében, mert jelentősen változni fog a demográfiai helyzet. Jelenleg egy 65 év feletti lakosra négy munkaképes ember jut, számuk 2050-re kettőre csökken.
