A háztartások vagyonában 2011 első negyedévében voltak a legmagasabb szinten a részvények a válság óta, az akkori 394 milliárd forintról összegük, kisebb-nagyobb hullámzások után 300 milliárdra csökkent az idei év elejére, a KSH adatai szerint. Az idén folyamatosan morzsolódó, s mostanra 4 százalék közelébe süllyedő jegybanki kamatok hatására azonban az utóbbi hónapokban a lakosság mind nagyobb arányban fordul az alternatív megtakarítási formák felé, április végéig például mintegy 500 milliárd forintot helyeztek el befektetési alapokban.
„Az összeg jelentős része az elmúlt félévben kiemelkedő teljesítményt nyújtó kötvényalapokba áramlott, a jövőbeli lehetőségekre figyelők számára azonban a jó hozamkilátások miatt ma már inkább a részvényalapok a megfontolandók” – hangsúlyozta Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője. Szerinte annak, aki hosszú távra gondolkodik, most nyílt meg igazán a lehetőség arra, hogy magyar részvényekbe fektessen, ezért nyáron nem is számít uborkaszezonra.
A forgalmának visszaesésében a mélypontot valószínűleg már elérő, s az utóbbi két hónapban már kissé emelkedő forgalmú Budapesti Értéktőzsde számára is fontos lenne, hogy a lakosság bizalma növekedjen a magyar részvények iránt.
A KBC-nél az OTP, az Egis és a Richter a favorit
Reményt adhat, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése csökkentette a befektetőket visszatartó politikai kockázatokat, s hosszabb távon mérséklődnek a növekedési kockázatok is. Ezért vonzó célpontnak számíthat több alulértékelt, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgó vezető részvény, úgynevezett blue chip, amelyek közül az OTP Bank, az Egis és a Richter részvényeiben lát fantáziát a KBC Equitas.
Adókedvezmények középtávon
A részvényekbe fektető alapok, illetve az egyedi részvények vétele mellett jó stratégiának tartja Somi András azt is, ha valaki részvénykosárba, azaz a BUX indexbe fektet. Mivel mindegyik esetben hosszabb időszak alatt, azaz több év távlatában érhetnek be a befektetések, érdemes azokat tartós befektetési szerződés (TBSZ) keretében nyitott számlára vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) helyezni. A TBSZ- és NYESZ- számlákról ugyanis adómentesen lehet felvenni az előírt határidőben az árfolyamnyereséget, sőt a számlák adóelőnye relatív nő is, hiszen az Országgyűlés minapi döntése alapján a kamatjövedelmekre (a forintban jegyzett állampapírokat és állampapír-túlsúlyos befektetési alapokat kivéve) a meglévő 16 százalékos forrásadón túl további 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) terhelődik majd.
