A harmadik negyedévben 21 %-kal nőtt a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének tagjai által kezelt alapok összvagyona, ami magasabb a második negyedéves 14 %-os bővülésnél, bár némileg elmarad az első negyedévben tapasztalt 28 %-tól. A 2005. év első kilenc hónapjában a vagyon összesen 76 %-kal nőtt. A negyedév alatt 6 új alap indult, a kilenc hónap alatt húsz. Összesen a harmadik negyedévben közel 267 milliárd forintot fektettek be az alapokba, míg az év eleje óta ez a szám meghaladja a 680 milliárd forintot.

Összességében a Bamosz tagjai által kezelt alapok száma 2005. szeptember 30-án 157 volt (ebből 138 értékpapíralap, 19 pedig ingatlanalap), ezek jelentős része nyilvános nyíltvégű (104 értékpapíralap, 1 garantált, 1 származtatott és 16 ingatlanalap), a speciális alapok döntően zártvégűek (27 garantált alap és 2 ingatlanalap), míg a zártkörű alapok száma hat. Az alapok vagyona a negyedév végén 1 876 milliárd forint volt, ennek 79 %-a a nyilvános nyíltvégű értékpapíralapokban, további 13,8 %-a a nyilvános nyíltvégű ingatlanalapokban volt. Zártvégű értékpapíralapokban a vagyon 3,8 %-a, zártkörű értékpapíralapokban 2,3 %-a volt, a nyilvános nyíltvégű speciális (garantált és származtatott) alapokban, illetve a nem nyilvános nyíltvégű ingatlanalapokban a vagyon kevesebb mint fél-fél százalékát kezelték.

A nyilvános nyíltvégű értékpapír befektetési alapok a legmeghatározóbb formái az alapoknak. A harmadik negyedév elején 100 ilyen alap működött Magyarországon, míg a negyedév során négy új alap indult. A 104 alap vagyona 2005. szeptember 30-án 1 487 milliárd forint volt, ez 21,5 %-kal magasabb a megelőző negyedév végi értéknél, és 66,7 %-kal több mint a 2004-es év végi érték. A 263 milliárdos negyedéves növekményből 220 milliárd forint új pénz beáramlása, míg a növekmény mintegy 16 %-át a befektetési alapok hozama tette hozzá. Háromnegyedéves szinten az alapok 595 milliárd forinttal bővültek, ebből 495 milliárd új befektetés, míg a bővülés 17 %-a a hozamok hatása.

A zártkörű nyíltvégű értékpapíralapok száma a harmadik negyedévben sem változott, összesített vagyonuk viszont 14 %-kal nőtt a negyedév során, míg az év elejétől számított 9 hónap alatt eggyel csökkent számuk, vagyonuk pedig 35 %-kal nőtt. Az ötmilliárd forintos negyedéves növekmény után szeptember végén az 5 zártkörű értékpapíralap összes nettó eszközértéke 43 milliárd forint volt. A harmadik negyedévben közel 400 millió forint tőkét vontak ki a befektetők a zártkörű értékpapíralapokból, elsősorban a részvényalapokból.

A nyilvános nyíltvégű alapok közül a legnagyobb csoportot a kötvényalapok alkotják, ezek száma a harmadik negyedévben nem változott, a 2005-ös év első kilenc hónapja alatt pedig eggyel csökkent. A kötvényalapokban kezelt összes vagyon a harmadik negyedévben 27 %-kal nőtt, ami jelentősen meghaladta a pénzpiaci alapok negyedéves növekedését. Miközben az év első felében a pénzpiaci alapok több mint másfélszer gyorsabban bővültek, mint a kötvényalapok, és a pénzpiaci alapokba érkező friss tőke is több mint másfélszerese volt a kötvényalapokba történt új befektetéseknek, a harmadik negyedévben megfordult a helyzet, és a befektetők a hosszabb lejáratokat kezdték keresni.

A harmadik negyedévben a nyilvános nyíltvégű pénzpiaci alapok száma hárommal nőtt, a 2005. évben összesen hat új alap indult, szeptember végén 26 ilyen alapot kezeltek a Bamosz tagjai. A pénzpiaci alapok vagyona az utolsó három hónap során 11 %-kal, míg év eleje óta 62,6 %-kal nőtt.

A nyilvános nyíltvégű pénzpiaci alapokon belül a hagyományos pénzpiaci alapoké a nagyobbik csoport: ebbe a kategóriába 17 alap tartozik, a pénzpiaci alapok vagyonának 77 %-ával. A negyedév során egy új alap indult, az alapok vagyona július és szeptember között 61 milliárd forinttal, 450 milliárd forintra nőtt - a 16 %-os negyedéves növekményből az értékesítés 54 milliárd forintot tett ki, a hozamok pedig 7 milliárdot. A 2004. év vége óta az alapok száma kettővel, az összesített vagyon 65 %-kal nőtt. Bár a harmadik negyedévben kettőre nőtt az euróövezeti pénzpiaci alapok száma, és vagyonuk több mint megduplázódott, a meghatározó alcsoport továbbra is a hazai alapoké.

A negyedév során egy zártkörű pénzpiaci alap működött - az alap vagyona a harmadik negyedév során 7,7 %-kal, az év eleje óta 24,2 %-kal nőtt; a negyedév végén 4 milliárd forintot tett ki. Az alapba 224 millió forint friss befektetés érkezett a negyedév alatt, míg az alap teljesítményének betudhatóan 65 millió forinttal nőtt az alap vagyona.

A 3 hónapnál rövidebb átlagos hátralevő futamidejű alapokat a likviditási alapok közé soroltuk, ezen alapok száma kettővel nőtt 2005. harmadik negyedévében, és a negyedév végén 9 volt. Az alapok vagyona 4 milliárd forint tőkekivonást követően 1,6 %-kal csökkent a negyedév alatt, miközben a hozamok mintegy 2 milliárd forinttal növelték a vagyont - szeptember végén az alapokban összesen 135,6 milliárd forint volt. Az év eleje óta összesen négy likviditási alap indult, míg az alapok összvagyona 56 %-kal nőtt. A 2004. év vége óta mintegy 45 milliárd forint új befektetés érkezett a likviditási alapokba. A pénzpiaci alapokon belül is tapasztalható, hogy a rövidebb lejáratok helyett a harmadik negyedévben a hosszabb futamidejű alapok felé fordultak a befektetők.

A kötvény és pénzpiaci alapok vagyona együttesen trendszerűen másfél éve folyamatosan növekszik, a pénzpiaci alapok első féléves gyors bővülésének köszönhetően elérte a korábbi csúcsot, a kötvényalapok harmadik negyedéves gyorsabb növekedése miatt pedig mára 26 %-kal meg is haladta a 2003-as értéket. A harmadik negyedévben - éppen a második negyedévvel ellenkezőleg - a hosszabb futamidejű alapok folyamatosan nőttek, míg a likviditási alapok a negyedév második felében visszaestek. A kötvényalapok harmadik negyedéves nagyobb növekedési dinamikája miatt a kötvény és pénzpiaci alapok közti különbség a félév végi 14 milliárd forintról szeptemberre ismét 100 milliárd forintra nőtt.