Mivel a hitelintézetek, az üzleti szereplők egyaránt nagy sikernek értékelték, folytatódik a Magyar Nemzeti Bank kkv-k számára kiírt Növekedési Hitelprogramja döntően változatlan feltételekkel - mondta Matolcsy György, a jegybank elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Az MNB Monetáris Tanácsa újabb 2000 milliárd forintos hitelkeretet szavazott meg 2014 december 31-ig, amely semmilyen körülmények között nem léphető túl. A hitelprogram finanszírozása a korábbi konstrukcióhoz hasonlóan a kéthetes kötvényállomány terhére történik. A jegybank továbbra is nulla százalékos hitelt nyújt a hitelintézeteknek, a hitelintézetek által felszámítható maximális kamatmarzs is marad 2,5, a futamidő szintén 10 év.
Marad a három pillér
A program egy 500 milliárd forintos kerettel október elsején indul újra. Amennyiben ez a keret elfogy, a Monetáris Tanács dönthet a következő 1500 milliárd forint ütemezéséről. Az új program elődjéhez hasonlóan három pillérből áll. Az I. pillért az új hitelek jelentik, melyre a teljes, 2000 milliárd forintos keret 90%-a, azaz 1800 milliárd áll majd rendelkezésre. Az első lépcsőben piacra kerülő 500 milliárdból arányosan 450 milliárd forint ezt a célt szolgálja majd.
A II. pillér a régi hitelek kiváltására szolgál és Matolcsy figyelmeztetett: csak az a hitelintézet vehet részt benne, aki az I. pillérben is jeleskedik. Erre áll rendelkezésre a keret fennmaradó 10 százaléka vagyis 200 milliárd forint (október elsejétől egyelőre 50 milliárd). A III. pillér a külső piacok felőli sebezhetőség csökkentése érdekében már korábban is felajánlott devizacsere ügyleteket takarja a hitelintézetek számára, amelyekkel kitettségük csökkenthető.
Az újságírói kérdésekre csak limitáltan válaszoló Matolcsy előadásából azonban nem volt teljesen világos, hogy a második pillér, forint- vagy devizahitelek kiváltására áll-e rendelkezésre, mint ahogy az sem, új hitelnek számít-e, ha valaki az egyik banknál felvett devizahitelét a másik banknál felvett nhp hitelével törleszti. Ebben az esetben ugyanis a növekedési pálya jelentősen elmaradhat attól, mint amit a jegybankelnök a kötelező kincstári optimizmusával kommunikált.
Most ugrik a pannon puma
A nyári 750 milliárd forintos hitelkeret és a most megszavazott 2000 milliárd ugyanis összesen 1,8-2,4 százalékpontnyi többlet növekedési hatást okozhat a magyar gazdaságnak, természetesen több évre leosztva a jegybankelnök szerint. Ennek egyértelmű jelei 2013-ban még nem, inkább 2015-16-ban jelentkeznek majd - tette hozzá. Mint mondta, Magyarországon a növekedési fordulat már bekövetkezett, ezt mindenki látja, a nhp pedig középtávon visszavonhatatlanná teszi ezt az irányváltást.
Villámgyorsan elfogyott
Mint azt Balog Ádám, az MNB alelnöke elmondta, 90% feletti lesz a felkínált keret felhasználása, bebizonyítva, hogy a pénzintézetek képesek voltak élni a lehetőséggel a rövid, három hónapos határidő ellenére is. Elsősorban a nagyobb középvállalatok jutottak forráshoz a programból, de kis- és mikrovállalkozások is voltak a nyertesek között. (Korábban azt írtuk: a nagyvállalati ügyfélkörért vívott verseny és a garanciadíj elkerülése miatt a hitelkeret első csomagját elsősorban nem a kisvállalkozások fogják kapni.)
A várakozásokkal ellentétben az új hitelek felvétele dominált, ezek aránya 60 százalék körül alakul majd a szeptember végén záruló programban, 40 százalék ment a régi hitelek kiváltására. Szintén némi meglepetést okozott, hogy a hosszabb futamidejű (beruházási) hitelek domináltak, nem az egy éves rövidtávúak.
"A mai magyar gazdasági szerkezetben ilyen olcsó hitelforrással ennyi hiteligényt megmozgatni eddig sosem sikerült" - mondta a jegybankelnök. A pénzintézetek, az üzleti szektor és a jegybank között példás együttműködésnek köszönhetően volt siker a program. Sokan nem jutottak hitelhez, őket várjuk vissza a program folytatásában - tette hozzá.
Íme az apró változások
Az új program lényegében változatlan maradt, ám néhány kisebb paraméterváltoztatás azért várható - mondta Nagy Márton, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgató. A régi allokációs mechanizmus a hitelintézetek közt például megszűnik; a jegybanki keret 100 százalékáig vehetnek fel hitelt a szereplők érkezési sorrendben az igényeik szerint. Ha kimerül az első 500 milliárdos keret, a Monetáris tanács dönt a következő 1500 milliárd felhasználásának lehetőségeiről.
