A Nielsen 50 országban végezte felmérését, több mint 26 ezer fogyasztó online megkérdezésével. A cél annak feltárása volt, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz képest hogyan takarékoskodnak a világ fogyasztói. A felmérés eredményeiből kiderül, hogy Magyarországon az energia, ruházkodás és olcsóbb élelmiszer vásárlása után a válaszadók mintegy fele nevezte meg kiadásai csökkentésének azt a lehetőségét, hogy elhalasztotta telekommunikációs eszközeinek újabbra cserélését, kevesebbet adott ki otthonán kívüli szórakozásra és csökkentette telefonköltségeit.

Háztartása és létfenntartása költségeinek kifizetése után a megkérdezett magyarok 22 százalékának nem marad szabadon elkölthető pénze, ez pedig magasabb a 18 százalékos európai, és a 13 százalékos globális átlagnál. Európában csak Portugáliában és Nagy-Britanniában mondták többen, hogy nem marad pénzük: a válaszadók 27, illetve 24 százaléka.

Nemigen tudunk félretenni

Maradék pénzüket a magyarok legnagyobb arányban, 41 százalékuk hiteleik, kölcsöneik visszafizetésére fordítják. Ez Európában a legmagasabb mutató. A magyarok 27 százaléka lakásuk felújítására, szépítésére, 25 százaléka nyaralásra fordítja, 24 százalékuk pedig félreteszi megmaradt pénzét. Európában, huszonegy ország átlagában, a létfenntartás költségei után maradó pénz elköltésére vonatkozó kérdésre legtöbben, a megkérdezettek 36 százaléka azt válaszolta, hogy félreteszi. Nyaralásra az európaiak 33 százaléka költi megmaradt pénzét, új ruhára és az otthonon kívüli szórakozásra 29-29 százaléka, kölcsönök törlesztése pedig 26 százaléka.

A felmérésből az is kiderül, hogy a gazdasági helyzet javulása után a magyar válaszadók 56 százaléka továbbra is spórolni kíván az energiával, 38 százalék pedig telefonköltségeit csökkentené.