Bár a Tárki és az ugyanazokat a kérdéseket tette fel, a két vizsgálat eredménye között jelentős eltérés van: amíg a Tárki reprezentatív felmérése szerint a teljes felnőtt lakosság mindössze 15 százaléka számít anyagi gyarapodásra a következő egy évben, addig az -n - nem reprezentatív - válaszolók 47 százaléka számít arra, hogy jobb lesz egy év múlva az anyagi helyzete a mostaninál. A Tárki válaszadóinak 42 százalék véli úgy, hogy 12 hónap múlva rosszabb lesz az anyagi helyzete, mint 2009 végén volt; az -n csak a negyedük nyilatkozott így.
Bulgáriában a legrosszabb a helyzet
A többi kelet- és közép-európai országban 2009-ben jelentősen csökkent azok aránya, akik hajlandóságot éreznek a megtakarításra és mindezt meg is tudják tenni. Bulgáriában például mindössze a lakosság 6 százaléka gondolja úgy, hogy félre tud majd tenni a következő 12 hónapban.
"A Tárki korábbi 2009-es eredményeihez képest a lakosság saját anyagi helyzetére vonatkozó értékelése némiképp javult, azonban a jövőbeni kilátások megítélése romlott" - jellemezte az elmúlt időszak tendenciáját Páthy-Dencső Blanka, a Tárki kutatója.
A pesszimizmust látszik erősíteni a GfK 14 kelet- és közép-európai országban nemrégiben végzett felmérése, mely szerint hazánkban mindössze a lakosság 17 százaléka gondolja úgy, hogy a következő 12 hónapban félre tud tenni. A cég közlése szerint minden vizsgált országra jellemző, hogy a lakosság tartalékol a nehezebb időszakokra, sok esetben a napi szükségletek ellátására is: például, ha elromlik a mosógép vagy az autó. A második jelentős tétel a gyermekek támogatása (a középiskola és a továbbtanulás időszakában egyaránt), illetve Magyarországon egyre fontosabb a nyugdíjas évekre való takarékoskodás.
Jobb lesz-e egy év múlva Magyarországon?
A Tárki kutatásból az derül ki, hogy a lakosság 16 százaléka szerint nagyon rossz időszak vár ránk, 27 százalék szerint egyszerűen csak rossz, s mindössze 16 százalék vár javulást. Az nem reprezentatív felmérésében résztvevők az ország sorsát illetően is derűlátóbbak: mindössze 4 százalékuk mondja, hogy sokkal, 23 százalékuk pedig azt, hogy valamivel rosszabb lesz az ország helyzete 12 hónap múlva. A válaszadó -olvasók fele szerint ugyanakkor az ország egy év múlva jobban fog állni, mint most.
A Tárki és felmérésének a harmadik kérdés arról szólt, hogy Magyarországon általánosságban jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok. A skála a teljes mértékben rosszat jelentő -5 és az egyértelműen jónak számító +5 között mozog. A Tárki szerint a teljes felnőtt lakosság 80 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok (17 százalék véli úgy, hogy a lehető legrosszabb irányba). Az felmérésében résztvevőknél ez az arány csak 65 százalék, a képet azonban rontja, hogy az itt válaszolók 37 százaléka választotta a -5-ös, vagyis a legrosszabb osztályzatot.
A folyószámla népszerű, az értékpapírokat kerüljük
Egyértelmű változás figyelhető meg az újonnan igénybe vett banki termékek terén és a termékek használatában – derül ki a GfK kutatásából. Még mindig a folyószámla a legnépszerűbb termék, amely érthető, hiszen sokan semmilyen kiegészítő szolgáltatást nem vesznek igénybe a folyószámlájukhoz, amely viszont szinte minden más termékhez alapfeltétel. Az elmúlt években egyetlen más termék ügyfélköre sem nőtt ehhez hasonló mértékben. De a nyugat-európai piacokhoz képest még mindig sokkal alacsonyabb a folyószámlával rendelkezők aránya a kelet-közép-európai régióban.
A 2009-es év másik fontos eredménye, hogy jelentősen lecsökkent a bizalom a megtakarítás és a befektetés alternatív és fejlettebb típusai iránt. A korábbi előrejelzések azt jósolták, hogy a 2010-es évek első felében jelentősen nő az értékpapírok népszerűsége, de a válság évében megtorpant ez a tendencia. Bár az elmúlt években megnőtt az érdeklődés az említett alternatív befektetési formák iránt, a részvényekbe és kötvényekbe történt konkrét befektetések száma jelentősen visszaesett.
