A magánbefektetési hajlandóság Magyarországon rendkívül csekély - derül ki a GfK Csoport által a The Wall Street Journal Europe megbízásából készített, az egész világot átfogó Befektetési Barométer-felmérés eredményeiből.
Magyarok kedvence
A megtakarításaik kamatoztatására egyik befektetési formát sem választók aránya - a kelet-európai átlagot is felülmúlva - 75 százalék. A legnépszerűbb konstrukció pedig a döntésképes befektetők körében még mindig a bankbetét 11 százalékkal - igaz, ez az arány 2004 őszén még 22 százalék volt - és az életbiztosítás, 10 százalékkal. A Nyugat-Európában már jól bevált nyugdíjalapokba - ahová a britek 90 százaléka fektet be - a magyar befektetők mindössze 5 százaléka invesztál.
Pedig a bankbetétek elsősorban az alacsony kamatokról híresek. Igaz, "cserébe" a legnagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot nyújtják. Bár ez utóbbit igazán csak akkor, ha többen gondolnának arra, hogy ugyanazon kamat mellett is eltérő hozamokat kapnak a banktól. A bankbetétben elhelyezett pénz ugyanis az infláció miatt automatikusan romlik az idő előrehaladtával, ezért nem a kamatot, hanem az egységes betéti kamatmutatót (EBKM) érdemes figyelni. Ezt a bankok akciós hirdetéseikben is mindig kötelezően feltüntetik.
A bankbetétek kamatai tehát - természetükből adódóan - az inflációval szoros összefüggésben állnak. Ezért aki tudni szeretné, mit nyer azzal, ha a pénzét nem otthon, hanem a legegyszerűbb befektetési formában, vagyis bankbetétben tartja, számoljon át néhány példát az aktuális ajánlatokból - de ne csak a két-három hónapra ígért akciós kamatokat vegye figyelembe! -, a végeredményből vonja le a kamatadót, majd az így kapott hozamot hasonlítsa össze a KSH által közzétett inflációs adatokkal. Sőt, ha az infláció mértékszámát testreszabottá akarja tenni, akkor ne is a KSH, hanem a saját személyes "fogyasztói kosarát" vegye figyelembe. A betétkamat szinte mindig alacsonyabb, mint az infláció. Csak a különbség mértéke az, ami bankonként eltérő.
Jó befektetés-e?
Vajon a bankbetét mindezek tükrében jó befektetés-e? Maradjunk annyiban: a legbiztonságosabb, a legkevesebb kockázatot vállaló és a legkevesebb pénzügyi ismeretet kívánó befektetés. És mivel a már idézett felmérés szerint tízből nyolc magyar magánbefektető számára a megtakarítások kamatoztatásakor fontosabb a biztonság, mint a magas hozam, számukra tekinthetjük akár jó befektetésnek is.
A kutatók kérdésére, miszerint mit kezdenének a magyar megkérdezettek 7 millió forinttal, milyen befektetési formát választanának, 27 százalékuk tanácstalan volt. Akik tudtak válaszolni, azok egyötöde a mérsékelt kockázattal, ugyanakkor mérsékelt hozammal kecsegtető bankbetétre szavaztak, és ugyanennyien kutatnának más, a felmérés során nem vizsgált, egyéb eszközök után. Kötvénybe 8 százalék, életbiztosításba és az Európában egyébként a harmadik legnépszerűbb befektetési formaként szereplő részvényekbe, részvényalapokba 7-7 százalék fektetné a pénzét. Tanácstalanságunkra már a jegybank is felfigyelt. A hiányos pénzügyi ismeretek végső soron a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetik, ezért a magyar jegybank ma már minden végzős középiskolásnak eljuttatja alapvető pénzügyi ismeretekre okító füzetét.
Aki nem szán időt a piac megismerésére, vagy nem kéri szakember tanácsát a pénzügyi lehetőségeiről, és nem hasonlítja össze a termékek és szolgáltatások minőségét, az nagyságrendbeli összegekkel rövidülhet meg. A körültekintő tájékozódás igaz a kockázati tényezőkre is. Ez a hiányosságunk pedig a gondtalan nyugdíjas évek biztonságát vagy gyermekünk továbbtanulását is veszélyeztetheti - mondják ma már oly sok fórumon a banki, biztosítási szakemberek.
A teljes cikk a Piac és Profit júliusi-augusztusi számában olvasható.
