A felmérés keretében 34 ország több mint 3600 vállalatánál, köztük 75 magyarországi piacvezető nagyvállalatnál készültek felsővezetői interjúk. A hazai felmérésben résztvevő cégek egynegyede vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két év során, elmaradva ezzel a globális szinten tapasztalt 45%-os aránytól.
A helyzet azonban nem annyira bíztató, mint első ránézésre tűnik, hiszen azok a magyar válaszadók akik ellen bűncselekményt követtek el, átlagosan 8,8 esetről számoltak be, amely nemcsak a közép-kelet-európai értéknél (6,7), hanem a világátlagnál is magasabb (7,9).
A cégek kiválasztása véletlenszerűen történt, de az adott ország 1000 legnagyobb vállalata a válogatásnál elsőbbséget élvezett. A megkérdezettek számának meghatározásakor az ország GDP-jét vették alapul. Magyarországon 75 céget érintett a felmérés.
A leggyakoribb visszaélés-fajták
A Magyarországon megkérdezett válaszadók által jelzett leggyakoribb visszaélés fajták a csalás és a lopás voltak. A megkérdezettek még mindig a korrupciót és a megvesztegetést tartják korunk legnagyobb fenyegetésének. Ugyanakkor a magyarországi válaszadók által megnevezett konkrét korrupciós és vesztegetési esetek száma továbbra is viszonylag alacsony volt.
A vállalatoknak átlagosan okozott pénzügyi károk összege
Magyarországon a kézzelfogható visszaélések által a vállalatoknak átlagosan okozott pénzügyi károk összege meghaladta a 170 millió Ft-ot. A felmérésben résztvevő magyarországi cégek 17%-nak voltak 1 millió dollárt is meghaladó (több mint 212 millió Ft-os) veszteségei. A válaszadók által jelzett legnagyobb mértékű veszteségek csalásból származtak. Az eltűnt vagyon mindössze 32%-át sikerült kézre keríteni.
#page#
A visszaélésekről szóló kérdésre a megkérdezett vállalatok 48%-a jelezte, hogy voltak "járulékos veszteségei", például presztízsveszteség, a munkavállalók motivációjának visszaesése, valamint üzleti kapcsolatok megromlása formájában.
A tipikus elkövető demográfiai jellemzői
A válaszadók által jelzett legtöbb esetben a visszaélések elkövetője 31-40 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfi volt (95%). A visszaélések elkövetőinek döntő többsége a visszaélés által érintett intézményben dolgozott.
A jéghegy csúcsa?
Annak ellenére, hogy a megkérdezett vállalatok egyre jobban bíznak saját kockázatkezelési rendszereikben, a véletlennek ugyanolyan nagy szerepe van a visszaélések feltárásában, mint a belső ellenőrzésnek (mindkét esetben 29%). Ha viszont a véletlen ilyen jelentős tényező lehet a visszaélések feltárásának folyamatában, akkor óhatatlanul felmerül az a nyugtalanító gondolat, hogy az ismertté váló bűncselekmények esetleg csupán a "jéghegy csúcsát" jelentik, miközben sok más visszaélésre soha nem derül fény.
Mi történik a lebukás után?
Azoknál a vállalatoknál, amelyek a felmérés során azt mondták, hogy már követtek el ellenük valamilyen komoly vétséget, többnyire belső vizsgálatot indítottak az adott ügyben. A bennfentes elkövetőket általában elbocsátották állásukból (61%), és legtöbbször feljelentést is tettek ellenük, akár büntető, akár polgári eljárás formájában.
A visszaélések felső vezetéshez tartozó elkövetőit nem csak ritkábban bocsátották el tettük miatt, mint a náluk alacsonyabb beosztásban dolgozókat, hanem büntetőjogi feljelentést is ritkábban foganatosítottak ellenük. Ez azért is ad aggodalomra okot, mert a fentiek tanúsága szerint a bennfentesek által elkövetett visszaélések nagy részben felsővezetők követik el.
A biztonság illúziója?
A felmérésben szereplő magyarországi vállalatok 69%-a szerint nem valószínű, hogy szervezetüket gazdasági bűncselekmény kockázata fenyegetné az elkövetkezendő öt évben. Ez a vállalatok saját kockázatkezelő rendszereikbe vetett növekvő bizalmát tükrözi. Ugyanakkor véleményünk szerint ez a túlzott bizalom jele is lehet.
A visszaélések elleni küzdelem soha nem ér véget. A vállalatoknak tudatosan védekezniük kell a visszaélésekkel szemben, folyamatosan újabb és újabb kontrollokat kell bevezetniük, és meg kell bízniuk saját munkavállalóik lojalitásában, annak érdekében, hogy ha nem is sikerül a visszaéléseket teljesen megszüntetni, legalább meg tudják akadályozni a visszaélések elterjedését elősegítő környezet kialakulását.
