Ennek egyik oka, hogy az elmúlt években a cégek saját magukon is megtapasztalhatták, hogy az árfolyamok ingadozása komoly veszteségeket is okozhat működésükben. Ezzel párhuzamosan, a hazai vállalati kultúra is természetesen fejlődött, így mára a vállalkozások vezetői egyre tudatosabban foglalkoznak a működésüket érintő kockázatok, így az árfolyamkockázatok kezelésével is.
Erre szükség is van, mivel a forint árfolyama év eleje óta 5,34 százalékot esett a dollárral, míg 4 százalékot az euróval és a svájci frankkal szemben és az elemzők várakozásai szerint a Magyar Nemzeti Bank nem fog beavatkozni, hogy megvédje a forint árfolyamát és nem fog kamatot emelni az áprilisi parlamenti választások előtt.
A nagyvállalatoknál általános az árfolyamkockázat kezelésének gyakorlata, és ez részben az anyavállalati elvárások eredménye, ugyanakkor a kis- és középvállalkozásokról ez még egyáltalán nem mondható el. Pedig ennek a körnek is fontos lenne figyelnie erre, hiszen a hazai kkv-k közel egyharmada rendelkezik valamilyen devizakitettséggel, akár export- vagy importtevékenység, akár devizában történő eladósodottság miatt.
Az árfolyamkockázatok természetesen eltérően jelentkeznek az importőr és exportáló vállalkozásoknál. Az importőröknél a forint gyengülése jelenthet nagy kockázatot abban az esetben, ha nem tudják az áraikban érvényesíteni az árfolyam ilyen irányú elmozdulásának ügyvitelükre negatívan jelentkező hatását, miközben a hazai deviza felértékelődése pozitívan érinti őket. Ugyanakkor, a kivitelben érintett vállalkozások számára a forint gyengülése elvben kedvező, és csak akkor tartogat veszélyt, ha a megkötött fedezeti ügyleteik nagysága meghaladja a tényleges exportvolument.
Az időben történő felkészülés érdekében javasolt, hogy még az éves pénzügyi tervezés előtt a vállalatok vegyék fel a kapcsolatot egy bankkal- javasolja Szabó István, a Citi vállalati üzletágának ügyvezető igazgatója. A bank erre specializálódott szakembere fel tudja mérni a cég várható, valós devizakitettségét. Ennek alapján tud a bankár olyan megoldásokat javasolni, amelyek leginkább megfelelnek a cég tevékenységének, illetve kockázatviselő képességének, miközben igazodnak a cég devizaárfolyam fedezeti politikájához.
A legkritikusabb e szempontból azoknak a cégeknek a helyzete, amelyek bevétele forintban keletkezik, de valamilyen alapanyagot devizában szereznek be, hiszen bármikor előfordulhat, hogy a szerződés megkötése és a számla kiegyenlítése között olyan mértékben emelkedik az árfolyam, amelyre már nincs fedezet a vállalkozásban. (Itt olvashat a többi veszélyeztetett típusról.) De bármely okból kell egy cégnek kezelni a devizakockázatokat, igen széles kínálat áll a rendelkezésére.
- A deviza határidős vétele (eladása) mellett a pénzügyi eszköztár számos egyéb terméket tartalmaz: köthető opciós üzlet (ez a deviza adott időpontra vonatkozó vételi, illetve eladási jogának megvásárlását jelenti), illetve léteznek összetett, úgynevezett strukturált devizapiaci ügyletek. Választani az adott helyzet, illetve a vállalkozás pénzügyi felkészültsége alapján érdemes e módozatok közül.
- Mindenképpen több intézménytől érdemes ajánlatot kérni adott devizaügyletre. Fontos azonban számolni azzal, hogy abban az esetben, ha valaki olyan intézménynél köt fedezeti ügyletet, amellyel korábban nem volt kapcsolata, az ügylethez közvetlenül kapcsolódó díjak mellett egyéb költségek is felmerülhetnek. Kisebb (100 ezer euró alatti) ügyleteknél ez gyakran azt jelenti, hogy – hiába kedvezőbb egy ajánlat – a számlavezető bankkal érdemes szerződni. Így a devizakitettséggel rendelkező cégek már a számlaválasztáskor jó, ha e kérdés alapján is megvizsgálják a pénzintézetek ajánlatait.
- A hónap harmadik szerdájára minden hazai szolgáltató jegyez árat (ez a Budapesti Értéktőzsde határidős devizaelszámolási ciklusaihoz kötődik), ám a legtöbb intézménynél ettől eltérő időpontra is kérhető ajánlat.
- Magyarországon is számos nemzetközi szolgáltató kínál devizapiaci szolgáltatásokat, sok esetben a hazai szereplőkhöz képest nagyon kedvező díjak mellett. Mielőtt azonban egy cég szerződik ilyen vállalkozásokkal, érdemes ellenőrizni az engedélyeket, mert esetleges jogvitáknál jelentős könnyebbséget jelent, ha a hazai felügyeleti intézmények segítsége kérhető.
- A cég szabad eszközeinek devizapiaci befektetését általában nem ajánlják. Ez nagyon kockázatos terület, a piacoknak erős hajlama van arra, hogy ne arra mozduljanak, amerre a befektetők többsége várja. Az időszakosan szabad forrásokat jóval kockázatmentesebb formában (állampapírokban, befektetési alapokban) ajánlott tartani.
