A több mint 270 ezer hazai kkv-nak a 0,13 százalékában, azaz 350 cégben volt tőkeemelés 2008-ban - nyitotta szerdai sajtótájékoztatóját Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója. Ebből a számból mindössze 52 darab cégnél történt új tulajdonos általi emelés, összességében 4,4 milliárd forint értékben, így ezeknél a vállalatoknál átlagosan 84,9 millió forinttal nőtt a pénzügyi keret. Ez utóbbi adat kicsit csalóka, hiszen a 10 legnagyobb befektetés összege eléri a kétmilliárd forintot, azaz majdnem a teljes forintmennyiség felét: a legnagyobb értékű befektetést - 430 millió forint - egy nyugat-dunántúli kereskedelmi vállalkozásnál jegyezték be.
Zoltán Csaba szerint a 4,4 milliárdos tőkebefektetés elenyésző, ha azt nézzük, hogy 2007-ben a kkv-k beruházása 1,836 milliárd forintot tett ki, míg 2008-ben a szektor banki hitelállománya 3,73 milliárdra rúgott. A szakember állítja: azért ilyen kevés a tőkebevonás, mert többek közt túl magas a kkv-k kockázati szintje, kedvezőtlen a tőkekínálat struktúrája, de az is szerepet játszik, hogy sok cég alapból az olcsóbb és elérhetőbb hitelforrások felé fordul, illetve a vállalkozások döntő többsége nem is kíván tőkét bevonni a saját cégébe.
Egyetértett ez utóbbi állítással Szerb László, a Pécsi Tudományegyetem docense, aki szerint azok a cégek, amelyek nem félnek külső forrásokat felhasználni sokkal gyorsabb növekedési pályára állnak, mint azok a társaik, akik inkább megvárják, hogy legyen elegendő belső forrásuk a fejlesztésekhez. Szerb szerint az is gondot okozz, hogy a kiscégek rendszerint túlértékelik magukat: miközben magasra értékelik a vállalkozói tudásukat és a banki diszkriminációt, valamint az „ingyenes" állami pénzek hiányát említik, addig a szakértők szerint túl kevés az innováció, alacsonyak a menedzseri ismeretek. A kutatás+fejlesztéssel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy nemcsak Európa, hanem a régió is lehagyott minket, hiszen „az innovációt tekintve az EU utolsó harmadában vagyunk, már talán Románia is megelőzött bennünket".
45 milliárd négy és fél év alatt
Bár az adatok a 2008-as állapotokat tükrözik, a két szakember egyetértett abban, hogy a helyzet tavaly nagyjából hasonló lehetett, amellett, hogy egy kis visszaesést egyikük sem zárt ki. Az idén azonban már nőhet a tőkebevonások száma, hiszen 45 milliárd forintos kerettel elindul az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram. A négy és fél éves befektetési időszak alatt kizárólag az öt évnél fiatalabb cégekbe pumpálhatnak pénzt, de az is kikötötték, hogy a befektetések 40 százaléka innovatív cégekbe kerüljön, illetve, hogy a cég hozama elérje a 8 százalékot.
„A pénz természetesen mindenkinek kellene, kérdés azonban, hogy mennyien felelnek majd meg a pályázat kritériumainak" - kommentálta a lehetőséget Zoltán Csaba. Szerinte problémás lehet az a kikötés, hogy a befektetések 40 százaléka innovatív cégekbe kerüljön, mivel a Start felmérése szerint 2008-ban a tőkeemeléseknél mindössze 6 százalék volt az innovatív cégek aránya. Ugyancsak gondnak nevezte, hogy a pénznek mindössze a 20 százaléka kerülhet a Közép-Magyarországi Régióba, holott a kutatásuk szerint 62 százalékban ott emelnek tőkét az új tulajdonosok. Az sem szerencsés, hogy a cégeknek öt évnél fiatalabbnak kell lenniük, pedig a jelentős növekedési potenciállal rendelkező vállalatok rendszerint idősebbek ennél - vette át a szót Szerb László.
A docens szerint nem széles körben kellene szétosztani a pénzt, hanem a húzócégeket kellene támogatni. „Itthon gondot okoz az is, hogy túl sok vállalat próbál megélni, pedig a sok cégből nem feltétlenül lesz több élharcos." A docens megemlítette azt is, hogy egy 2008-as felmérés szerint a befektetők minimális elvárásainak mindössze a cégek 0,25 százaléka felel meg. És hogy mik ezek az elvárások: legalább 25 százalékos növekedés öt év alatt, írott terve van, termék innovációt hajtott végre, átlagosnál jobb a technológiája és képzi az alkalmazottait.
