Kinek jut a 45 milliárdból?

Nagyon kevés magyar kiscég felel meg a befektetők elvárásainak, ennek is köszönhető, hogy 2008-ban a cégek elenyésző része jutott csak tőkeemeléshez. Idén az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramnak köszönhetően javulhat a helyzet, azonban egyelőre még kérdéses mennyire lesz sikeres ez a támogatás.

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A több mint 270 ezer hazai kkv-nak a 0,13 százalékában, azaz 350 cégben volt tőkeemelés 2008-ban - nyitotta szerdai sajtótájékoztatóját Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója. Ebből a számból mindössze 52 darab cégnél történt új tulajdonos általi emelés, összességében 4,4 milliárd forint értékben, így ezeknél a vállalatoknál átlagosan 84,9 millió forinttal nőtt a pénzügyi keret. Ez utóbbi adat kicsit csalóka, hiszen a 10 legnagyobb befektetés összege eléri a kétmilliárd forintot, azaz majdnem a teljes forintmennyiség felét: a legnagyobb értékű befektetést - 430 millió forint - egy nyugat-dunántúli kereskedelmi vállalkozásnál jegyezték be.

Zoltán Csaba szerint a 4,4 milliárdos tőkebefektetés elenyésző, ha azt nézzük, hogy 2007-ben a kkv-k beruházása 1,836 milliárd forintot tett ki, míg 2008-ben a szektor banki hitelállománya 3,73 milliárdra rúgott. A szakember állítja: azért ilyen kevés a tőkebevonás, mert többek közt túl magas a kkv-k kockázati szintje, kedvezőtlen a tőkekínálat struktúrája, de az is szerepet játszik, hogy sok cég alapból az olcsóbb és elérhetőbb hitelforrások felé fordul, illetve a vállalkozások döntő többsége nem is kíván tőkét bevonni a saját cégébe.

Egyetértett ez utóbbi állítással Szerb László, a Pécsi Tudományegyetem docense, aki szerint azok a cégek, amelyek nem félnek külső forrásokat felhasználni sokkal gyorsabb növekedési pályára állnak, mint azok a társaik, akik inkább megvárják, hogy legyen elegendő belső forrásuk a fejlesztésekhez. Szerb szerint az is gondot okozz, hogy a kiscégek rendszerint túlértékelik magukat: miközben magasra értékelik a vállalkozói tudásukat és a banki diszkriminációt, valamint az „ingyenes" állami pénzek hiányát említik, addig a szakértők szerint túl kevés az innováció, alacsonyak a menedzseri ismeretek. A kutatás+fejlesztéssel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy nemcsak Európa, hanem a régió is lehagyott minket, hiszen „az innovációt tekintve az EU utolsó harmadában vagyunk, már talán Románia is megelőzött bennünket".

45 milliárd négy és fél év alatt

Bár az adatok a 2008-as állapotokat tükrözik, a két szakember egyetértett abban, hogy a helyzet tavaly nagyjából hasonló lehetett, amellett, hogy egy kis visszaesést egyikük sem zárt ki. Az idén azonban már nőhet a tőkebevonások száma, hiszen 45 milliárd forintos kerettel elindul az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram. A négy és fél éves befektetési időszak alatt kizárólag az öt évnél fiatalabb cégekbe pumpálhatnak pénzt, de az is kikötötték, hogy a befektetések 40 százaléka innovatív cégekbe kerüljön, illetve, hogy a cég hozama elérje a 8 százalékot.

„A pénz természetesen mindenkinek kellene, kérdés azonban, hogy mennyien felelnek majd meg a pályázat kritériumainak" - kommentálta a lehetőséget Zoltán Csaba. Szerinte problémás lehet az a kikötés, hogy a befektetések 40 százaléka innovatív cégekbe kerüljön, mivel a Start felmérése szerint 2008-ban a tőkeemeléseknél mindössze 6 százalék volt az innovatív cégek aránya. Ugyancsak gondnak nevezte, hogy a pénznek mindössze a 20 százaléka kerülhet a Közép-Magyarországi Régióba, holott a kutatásuk szerint 62 százalékban ott emelnek tőkét az új tulajdonosok. Az sem szerencsés, hogy a cégeknek öt évnél fiatalabbnak kell lenniük, pedig a jelentős növekedési potenciállal rendelkező vállalatok rendszerint idősebbek ennél - vette át a szót Szerb László.

A docens szerint nem széles körben kellene szétosztani a pénzt, hanem a húzócégeket kellene támogatni. „Itthon gondot okoz az is, hogy túl sok vállalat próbál megélni, pedig a sok cégből nem feltétlenül lesz több élharcos." A docens megemlítette azt is, hogy egy 2008-as felmérés szerint a befektetők minimális elvárásainak mindössze a cégek 0,25 százaléka felel meg. És hogy mik ezek az elvárások: legalább 25 százalékos növekedés öt év alatt, írott terve van, termék innovációt hajtott végre, átlagosnál jobb a technológiája és képzi az alkalmazottait.

Véleményvezér

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten 

Kitoloncolják őket, ha mégis jönnének.
Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre 

Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.
Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda 

Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.
Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással 

Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?
A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo