Az államfő megbeszélésén felvetette azt a problémát, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra készülő uniós költségvetési keret tervezetében a mostani keretnél 19 milliárd euróval kevesebb pénzt szánnak kohéziós - felzárkóztatási - támogatásra, és a kiosztás módszerét is meg akarják változtatni. Ez számítások szerint azzal járna, hogy Magyarország akár 20-30 százalékkal is kevesebb támogatáshoz jutna. Az említett 19 milliárdos keretcsökkenés részeként Magyarország önmagában 7,5 milliárdtól esne el.
A válságkezelés eszköze
"Tekintsék e forrásokat a válságkezelés egyik lehetséges eszközének" - javasolta a köztársasági elnök a két uniós vezetőnek. A válság ugyanis egész Európában elhúzódik, a gazdasági növekedés nem indult be, pluszforrások a korábban vártnál korlátozottabb mértékben állnak rendelkezésre, miközben az államadósságot sem kívánják növelni.
A magyar felvetésre mind Barroso, mind Van Rompuy Áder János közlése szerint kedvezően reagált. José Manuel Barroso úgy fogalmazott, hogy az általa irányított uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény Magyarország partnere lesz ebben a kérdésben. Herman Van Rompuy pedig egyértelműen egyetértett azzal a megközelítéssel, hogy a kohéziós alapokat a válságkezelés eszközének kell tekintetni - mondta az államfő.
Köcsönyös előnyök
Az elnök az EU-vezetőknek egyebek között azzal érvelt: a kohéziós politika fenntartása nem csupán a támogatott országoknak lenne kedvező, hanem magának az uniónak, valamint azoknak az országoknak is, amelyek a forrásokat adják a kohéziós kerethez. Egy kimutatás szerint ugyanis a "donor" országok 61 százalékban profitálnak - a piac-, illetve a beruházásbővülés folytán - a Magyarországnak és Lengyelországnak juttatott kohéziós pénzekből.
Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország erősíteni kívánja a "kohézió barátainak" tömörülését. Ezt célozta a bolgár államfővel Rio de Janeiróban folytatott megbeszélése, valamint erről szól majd részben néhány nap múlva esedékes varsói látogatása is.
Védelem nagy ipari katasztrófákra
A két uniós vezetővel való találkozóján Áder János javaslatot tett arra is, hogy dolgozzanak ki európai eszközrendszert a nagy ipari katasztrófák okozta anyagi károk enyhítésére. Ezt azért tartja fontosnak, mert a válság sújtotta országokban különösen súlyos pénzügyi következményekkel járhatnak olyan jellegű katasztrófák, mint amilyen Magyarországon a kolontári iszapömlés, illetve korábban a tiszai ciánszennyezés volt. Áder János európai katasztrófabiztosítási díjszabási rendszer létrehozását indítványozta annak érdekében, hogy a jelenleg eszköztelen EU megfelelő eszközzel rendelkezzen a nagy kárösszeggel járó katasztrófák kezelésére.
Az unió a köztársasági elnök beszámolója szerint megvalósíthatósági tanulmányt kíván készíteni, amelyben felmérik egy ilyen díjszabási rendszer létrehozásának lehetőségét. Mint mondta, már meg is kötötték a szerződést a tanulmány elkészítésére, és ha ez megtörténik az év végéig, akkor elkezdődhet az uniós jogszabály előkészítése is.
A javaslat kidolgozása során meghatározták azt az öt iparágat, amelyek az elmúlt 20 év nagy ipari katasztrófáit okozták - emlékeztetett az államfő. Eszerint ezekben az ágazatokban a nettó árbevétel 0,2 százalékát kellene befizetni egy alapba, így évente mintegy 4 milliárd euró gyűlne össze. Ebből 100 millió eurós határig hitelként lehetne forrást lehívni, az ezt meghaladó kárrész pedig - attól is függően, hogy ki a károkozó - részben már segélyként működne. Ha pedig nincs káresemény, az alapból a 4 milliárd euró fölötti rész pályázati forrás formájában lehívható lenne, elsősorban biztonságosabb üzemi technológiák kifejlesztésére.
A javasolt rendszer nem róna vállalhatatlan terhet az érintett cégekre, inflációs hatása pedig gyakorlatilag nincs - hangsúlyozta az elnök.
