A fejlett országok megtakarítási gyakorlatában általában kis összegű, rendszeres megtakarításokból, hosszú évek alatt halmozódik fel nagyobb megtakarítási volumen. Az ilyen megtakarítási programokhoz türelem kell, mondja Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, aki szerint kormányzati szinten is a kis összegű, rendszeres megtakarításokat kellene ösztönözni Magyarországon.
– A megtakarítási hajlandóság nem függ a jövedelem szintjétől, sokkal inkább a preferenciáktól. Jelen pillanatban Magyarországon az idő, vagyis az azonnal elérhető fogyasztás dominanciája érvényesül. A hosszú távú gondolkodás hiányában szerepet játszik az is, hogy az emberek többsége megszokta, hogy az állam gondoskodik az egészségügyi ellátásról, az időskori jövedelemről, és az oktatásról is – magyarázza a szakember.
Kínában például, ahol a kormányzat hagyományosan nem biztosít hasonló juttatásokat – habár a jövedelem szintje alacsonyabb, mint nálunk –, a lakosság megtakarítási hajlandósága magas. Hamecz István az OTP Alapkezelő sajtótájékoztatóján rámutatott arra is, hogy hosszú távon azok az államok lesznek gazdagok, ahol jelentős a megtakarítási volumen. Vagyis nem a gyors növekedés a jövő záloga, ahogyan ezt Japán és Németország fejlődése is tükrözi.
Nem tudunk félrerakni
Ugyanakkor a hazai alacsony megtakarítási volumen mellé nem társul magas fogyasztás, vagyis valószínűleg az emberek kevés szabadon elkölthető pénzzel rendelkeznek.
Az OTP Alapkezelő legfrissebb felmérése szerint a 30-40 éves magyarországi lakosság mintegy 50 százaléka gondolkozik hosszú távú, havi rendszerességgel gyarapított megtakarításokban. Egyharmaduk már rendelkezik ilyen eszközzel, de a felhalmozott összeg a legtöbb esetben kevesebb, mint félmillió forint, ötmillió forint körüli spórolt pénze pedig csak egy nagyon szűk szegmensnek van. A megkérdezetteknek viszont mindössze 21 százaléka állította, hogy valóban félre tud tenni minden hónapban valamekkora összeget.
– A kutatás rávilágított arra is, hogy a korosztály kockázatvállalási hajlandósága alacsony. Ha 1-től 10-ig terjedő skálán mérjük, az eredmény 3,83. A biztonság mellett az átláthatóság és a rugalmasság is fontos szempont a megtakarítási mód kiválasztásánál – mutatott rá Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Trendinspiráció kutatásvezetője.
A megkérdezettek többsége a megtakarítások rövid távú céljaként a lakhatást említette, míg hosszú távon a gyerekek taníttatása merül fel célként. A nyugdíj kérdését is valós problémának látja ez a korosztály és megtakarítani is hajlandó ilyen céllal. Beszédes ugyanakkor, hogy a válaszadók negyede bizonytalan abban, mire is volna érdemes félretennie.
A kutatás eredménye egyértelműen igazolta a hazai megtakarítási szokásokat: a pénz leginkább a rövid távú eszközökbe, bankbetétekbe vándorol, míg az értékpapír befektetéseket kevesen keresik. Gáti László, az OTP Alapkezelő Zrt. marketing és értékesítési igazgatója ugyanakkor rámutatott arra is, hogy hosszabb távon a „malacpersely” kevesebbet hoz, mint a szofisztikált megoldások. A bank és az alapkezelő közös új terméke viszont egyszerre kínálja a biztonságot, rugalmasságot és az alapok nyújtotta hozamot. Az értékpapírszámlával rendelkező ügyfelek tetszőleges, akár néhány ezer forintos havi összegre is adhatnak ilyen megbízást. A bank ezt az összeget havonta automatikusan az ügyfél által kiválasztott nyíltvégű OTP befektetési alapba fekteti. A megoldás kényelmes, mert csak egyszer kell megbízást adni és rugalmas, mert bármikor hozzá lehet férni a befektetetéshez. Akkor sincs gond, ha egy hónapban éppen nincs elég pénz a számlán – a következő hónapban ugyanúgy lehet folytatni a takarékoskodást.
A megtakarítási program mögött több alap áll a legegyszerűbb, kis kockázatú pénzpiaci alaptól, a kockázatosabb részvénytúlsúlyos alapokig.
