Világszerte gyenge növekedési kilátások, ruganyosabb amerikai talpra állás és a vártnál talán enyhébb európai visszaesés befolyásolja majd 2012-ben az értékpapír-piaci folyamatokat, szélsőséges szcenárióra és az eurózóna szétesésére azonban nem számít a KBC Equitas. (Londoni elemzők 99 százaléka viszont igen.)Az amerikai gazdaság az európainál rugalmasabbnak és alkalmazkodóbbnak látszik, igaz, a válság utáni talpra állást jelentős költségvetési támogatás is segíti, ami viszont nem tartható fenn túl sokáig. Márpedig ha csökken a fiskális ösztönzés, az egyre gyengébben bővülő fogyasztás révén a vállalati profitok is eshetnek. (Az IMF növekvő kockázatokkal számol.)
Oldalazó mozgás a részvénypiacon
– Nem állítható, hogy a tengerentúli részvények nagyon olcsók lennének, értékeltségük inkább közepesnek mondható – emelte ki Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője. Szerinte azok, akik a tőzsdei cégek alacsony értékeltségről beszélnek, nem veszik figyelembe, hogy a cégekhez kapcsolt profitvárakozások túlzóak, mivel az elemzői várakozásokba még nem épült be több, az eredményt várhatóan csökkentő tényező. Figyelmeztető jel, hogy alig indult meg az USA-ban a negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon, máris sorozatban jöttek ki a jövőbeli lassulást előre vetítő, befektetőknek szóló figyelmeztetések – tette hozzá Somi. Hiába tűnnek kedvezőnek a gyorsjelentések, láthatóan nagyobb az aránya azoknak a vállalatoknak, amelyek kénytelenek csökkenteni jövőbeli prognózisaikon.
A Solar Capital elemzői szerint is csupán átmeneti állapot volt a Dow Jones január végi 6000 pontos emelkedése. Értékelésük szerint a jelenlegi aggodalmak, amelyeket a globális gazdaság kelt, csak egy következő állomását jelentik egy eddig nem látott mértékű világméretű recessziónak. Markáns részvénypiaci áresést nem vár a KBC Equitas, 2012 első felében inkább az árak oldalazó mozgására számít, hol növekvő, hol csökkenő iránnyal. Ez mindaddig tarthat, amíg helyükre nem kerülnek a várakozások.
– Ilyen körülmények között nem ajánlatos a teljes piacra – azaz tőzsdeindexekre – fogadni, inkább egyedi céges sztorikat kell keresni – figyelmeztet az elemző, példaként a McDonalds papírját felhozva, amelynek részvényei tavaly július óta közel 25 százalékkal drágultak, jelentős részben az ázsiai terjeszkedésnek és az olcsó étkezési lehetőségek iránti növekvő keresletnek hála, amely az előttünk álló időszakban is fennmaradhat.
A hazai részvényeknél is lehet hopp vagy kopp
Ámbár a közvetlen külföldi tőzsdei kereskedés lehetősége és a vonzó külföldi papírok hatására a tőzsdézők egyre nagyobb tábora kereskedik a tengerentúli és a nagy forgalmú európai értékpapír-piacokon, a Budapesti Értéktőzsde továbbra is sokak számára a legfontosabb vadászterület. Az óvatosság azonban itt sem árt, bár a magyar eszközök most nagyon olcsók.
Aki optimista az ország középtávú gazdasági jövőjével kapcsolatban, és eszerint hoz befektetési döntést, komoly nyereségre tehet szert, ha beigazolódik a vélekedése. Ha viszont tévedett, a bukás is legalább akkora lehet. Az a kérdés ma, hogy a 10 százalékos hozam megugrik húszra, vagy lezuhan hatra.
– Ha a sikerül aláírni az IMF megállapodást (hogy mit vár Magyarországtól az IMF, arról itt olvashat), a kormány betart bizonyos játékszabályokat, és kiszámíthatóvá válik a gazdaságpolitika, a forint erősödhet, az állampapírok hozama eshet. Amennyiben viszont nem ez a forgatókönyv valósul meg, inkább nemzetközi eszközökbe kell elhelyezni a megtakarítást. A világ viszonylag nyugodt, a külföldi indexek pozitív hangulatban indultak az év elején – mondta el a Piac&Profitnak Szabó László, a Concorde Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke, aki szerint szemben az elmúlt tíz évvel, amikor a befektetési döntések szakmai, intellektuális alapon születtek és a tét – némileg leegyszerűsítve – az volt, hogy hat vagy hat és fél százalék lesz-e a hozam, ma a döntés egzisztenciális kérdés.
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója is óvatosságra inti a hazai tőzsdén befektetőket. Az ország egyedi helyzetét már beárazták, így jelenleg meglehetősen olcsók a hazai részvények, de nincs biztató jel a gazdasági növekedésre és ezért a vállalati profitok emelkedésére sem lehet számítani. A részvények tekintetében ő inkább az európai illetve a feltörekvő piacok tőzsdéit ajánlja.
– Az unió tekintetében a kockázatok beárazása miatt már vonzó szintre süllyedtek az árfolyamok, a feltörekvő piacok pedig stabil pénzügyi helyzetük és kedvező növekedési kilátásaik miatt vonzók.
Persze globális szinten sem túl kedvezőek a növekedési kilátások, egész évben mérsékelt hozamokra lehet számítani.
Negatív várakozások kérdőjelekkel
A magyar részvényekkel kapcsolatban óvatos optimista a KBC Equitas is. Megállapításuk szerint a részvényekbe – csakúgy, mint a forint árfolyamába és az állampapírok hozamába - sokféle negatív várakozás árazódott be, köztük olyanok is, amelyek nem biztos, hogy beigazolódnak.
Az OTP-részvény például, amely nemcsak Magyarországon, de az egész közép-kelet-európai régióban lényegében a legnagyobb forgalmat generáló papír, akár magyar makro-részvénynek is tekinthető olyan mértékben rezonál az ország megítélésének változására. Az elmúlt két hétben ennek volt köszönhető a hirtelen megugrás a BÉT-en is, és a forint piaca is az erősen negatív hangulatból való fellélegzést tükrözte.
Az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások alatt ugyan a bizonytalanság fennmaradhat - amit tovább tetéznek az esetleges európai turbulenciák -, a jelenlegi árak mellett a KBC Equitas szerint már érdemes beszállási pontokat keresni. Akár a blue chipek, mint az OTP vagy a MOL vagy a kisebb, de vonzó kilátásokkal kecsegtető papírok, mint az Állami Nyomda vagy a PannErgy között egyaránt találhatnak célpontot, akik hosszabb távra fektetnének be tartós befektetési számlán vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán.
– Ha valaki több évig tartaná az OTP-részvényt, érdemes megfontolnia a vételt, annak ugyanis, aki a részvényben rejlő hosszabb távú lehetőségekkel kalkulál, kevésbé fáj, ha a papír árfolyama időlegesen még esik 100-200 forinttal, de ugyanez igaz a Mol vagy a Richter részvényeire is – mondta a KBC Equitas vezető elemzője.
Horváth István szerint viszont az idei első negyedévben a költségvetési és államadósság problémákból eredő gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt a részvények alulsúlyozása, a tőke- és hozamvédett alapok felülsúlyozása lehet jó stratégia.
