„Véleményünk szerint a forint további jelentős árfolyam-erősödésének a valószínűsége viszonylag alacsony, illetve az eurózóna kamatszintjének tekintetében is inkább az emelkedés irányába állunk" - figyelmeztet a törlesztő részletekkel kapcsolatos kockázatokra az elemző. „A fő irányvonalnak mindenképpen a forintalapú hitelezésnek kell lennie, hiszen látható, hogy a már meglévő devizaalapú állomány menedzselése mekkora problémákat okoz. A hitelfelvevőket továbbra is sújtja az erős svájci frank, a kamatemelési várakozások realizálódása is okozhat még tehernövekedést, a bankok számára pedig a mögöttes állományok refinanszírozása jelent komoly kihívást."
„Úgy gondoljuk, hogy az év elején hatályba lépett jogszabályváltozások a forinthitel vs. devizahitel kérdést egyszerűen döntik el, legalábbis a lakáscélú hitelezés területén. Az azonnali hitelezés lehetőségeinek szélesre nyitásával, a támogatott megtakarítási időszak meghosszabbításával, a szerződések összevontan való felhasználhatóságának egyszerűsítésével, forintalapon a lakáskasszák konstrukciói tekinthetők igazán versenyképes megoldásnak a lakáscélú jelzáloghitelezésben" - véli a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
„A piaci kamatozású, kereskedelmi banki forintalapú kölcsönök teljes hiteldíj mutatója jelenleg jellemzően 9,00 és 10,50 százalék között alakul, emellett elérhetők még támogatott konstrukciók kedvezőbb, jellemzően 7 és 8 százalék közötti hiteldíjjal, nyilvánvalóan egy szűkebb célközönség számára" - magyarázza Vizkelety Péter. „A lakáskasszák által kínált hitelek hiteldíja, a megtakarítási időszak leteltével - amelyre 8 százalék körüli THM mellett áthidaló kölcsön vehető igénybe -, az úgynevezett hitelszakaszba jutva 5 százalék körüli szintre csökken, amellyel már a szerződéskötéskor biztosan számolhatnak az ügyfelek" - teszi hozzá az elemző.
