A pórul járt vállalatok száma két év alatt drasztikusan, két és félszeresére nőtt, amivel jócskán megelőzzük a közép-kelet-európai (ötven százalék) valamint a világátlagot (43 százalék) is. A PwC kétévente - immáron negyedik alkalommal - elkészített "Globális Gazdasági Bűnözés" felmérése során negyven ország több mint 5.400 vállalatának - köztük 77 magyarországi piacvezető vállalat - felsővezetőit interjúvolták meg, a kutatást a nemzetközileg elismert piac- és társadalomkutató TNS Emnid végezte.

A megkérdezett magyar cégek ellen az elmúlt két évben átlagosan kilenc bűncselekményt követtek el - ismertette a vizsgálat hazai vonatkozású eredményeit Fekete Miklós, a PwC igazgatója. A leggyakoribb visszaélésfajta a lopás és hűtlen kezelés (a vállalatok 48 százalékánál), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmény (26 százalék), valamint a korrupció és megvesztegetés (17 százalék) volt.

A lopás, illetve hűtlen kezelés előfordulása jóval meghaladta a közép-kelet-európai (33 százalék) és a globális átlagot (30 százalék). Ennek valószínű oka, hogy a magyar felmérésben jóval nagyobb volt a kiskereskedelmi vállalatok aránya, s ez az ágazat a többinél jobban vonzza az ilyen típusú bűnök elkövetőit.

A hazai cégeknek az elmúlt két évben közel 4 milliárd forint veszteséget okoztak a gazdasági bűncselekmények, ebből mintegy 1,5 milliárd forint lopás, illetve hűtlen kezelés, 1,4 milliárd forint korrupció és megvesztegetés, 185 millió forint szellemi tulajdonhoz kapcsolódó visszaélés volt. A gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódó átlagos veszteség cégenként 62 millió forintra rúgott.

A megkérdezett magyar vállalatok gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos egyéb költségei (ügyvédi, felderítési költség stb.) több mint 833 millió forintot tettek ki, emellett "járulékos" veszteségeik is keletkeztek, például a presztízsveszteség, a vállalatvezetés idejének fölösleges lekötése, vagy például az üzleti kapcsolatok megromlása révén.

A cégek 65 százalékának veszteségéből semmit sem sikerült behajtania, ami magasabb az 58 százalékos globális átlagnál. A magyarországi cégek 73 százalékának biztosítása - szemben a 61 százalékos globális átlaggal - nem terjed ki a gazdasági bűncselekményből származó kárra.

A legsúlyosabb visszaélések tipikus elkövetője férfi (90 százalék), jellemzően 31 és 50 év közötti (80 százalék). A visszaélést elkövetők 64 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a bűncselekmények 27 százalékát felsővezetők, 20 százalékát középvezetők követték el. A menedzserek jellemzően a kinevezésüket követő két éven belül estek kísértésbe.

A legsúlyosabb hazai visszaélések mögött az elkövetők fényűző életmód iránti igénye és az alacsony kísértési küszöb áll, továbbá az, hogy lehetőségük volt a visszaélés elkövetésére.

Az esetek 57 százalékában büntető eljárás, 41 százalékában pedig büntető és/vagy polgári peres eljárás indult. A megkérdezett cégek 14 százaléka nem kezdeményezett semmilyen eljárást az elkövetőkkel szemben. Az elkövetők 31 százalékát nem ítélték el, ami jelzi, mennyire fontos, hogy a bizonyítékok hitelesek és a bíróság által is elfogadhatóak legyenek - mutat rá a tanulmány. Fekete Miklós elmondta, hogy a PwC szakértői külföldön gyakran együtt dolgoznak a nyomozó hatóságokkal, Magyarországon azonban - vélhetően a szűkösebb pénzügyi lehetőségek miatt - a szakértő tanácsadó cégeket nem vonják be a vizsgálatokba.

A felmérésről készült tanulmány szerint a jogerősen elítélt elkövetők büntetése Magyarországon viszonylag enyhe, a legsúlyosabb gazdasági bűncselekmények tetteseinek 75 százalékára 3 évnél rövidebb börtönbüntetést szabott ki a bíróság, ám az eltulajdonított pénzösszegeket minden elítéltnek száz százalékban vissza kell térítenie. (Magyarországon 2003 óta van hatályos óvadéktörvény, az intézményt azonban kevesen ismerik, és kevesen is élnek vele. ) 

A magyar vállalatok 82 százaléka a felmérés szerint valószínűtlennek tartja, hogy az elkövetkező két évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik, annak ellenére, hogy 62 százalékuk esetében ez az elmúlt két évben már megtörtént, s hogy a legsúlyosabb esetek csaknem 30 százalékát csupán a véletlennek, illetve mások által történő bejelentésnek köszönhetően sikerült felderíteni. (Az utóbbi időben az internetes banki átverések száma is megnövekedett.)