Gazdagok lopják a magyar cégeket

A magyar vállalatok 62 százaléka vált súlyos gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két évben, ennek ellenére 82 százalékuk nem hisz benne, hogy ez megtörténhet.

Hamarabb hazhozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A pórul járt vállalatok száma két év alatt drasztikusan, két és félszeresére nőtt, amivel jócskán megelőzzük a közép-kelet-európai (ötven százalék) valamint a világátlagot (43 százalék) is. A PwC kétévente - immáron negyedik alkalommal - elkészített "Globális Gazdasági Bűnözés" felmérése során negyven ország több mint 5.400 vállalatának - köztük 77 magyarországi piacvezető vállalat - felsővezetőit interjúvolták meg, a kutatást a nemzetközileg elismert piac- és társadalomkutató TNS Emnid végezte.

A megkérdezett magyar cégek ellen az elmúlt két évben átlagosan kilenc bűncselekményt követtek el - ismertette a vizsgálat hazai vonatkozású eredményeit Fekete Miklós, a PwC igazgatója. A leggyakoribb visszaélésfajta a lopás és hűtlen kezelés (a vállalatok 48 százalékánál), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmény (26 százalék), valamint a korrupció és megvesztegetés (17 százalék) volt.

A lopás, illetve hűtlen kezelés előfordulása jóval meghaladta a közép-kelet-európai (33 százalék) és a globális átlagot (30 százalék). Ennek valószínű oka, hogy a magyar felmérésben jóval nagyobb volt a kiskereskedelmi vállalatok aránya, s ez az ágazat a többinél jobban vonzza az ilyen típusú bűnök elkövetőit.

Fejenként 62 milliót veszítettek a hazai vállalatok

A hazai cégeknek az elmúlt két évben közel 4 milliárd forint veszteséget okoztak a gazdasági bűncselekmények, ebből mintegy 1,5 milliárd forint lopás, illetve hűtlen kezelés, 1,4 milliárd forint korrupció és megvesztegetés, 185 millió forint szellemi tulajdonhoz kapcsolódó visszaélés volt. A gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódó átlagos veszteség cégenként 62 millió forintra rúgott.

A megkérdezett magyar vállalatok gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos egyéb költségei (ügyvédi, felderítési költség stb.) több mint 833 millió forintot tettek ki, emellett "járulékos" veszteségeik is keletkeztek, például a presztízsveszteség, a vállalatvezetés idejének fölösleges lekötése, vagy például az üzleti kapcsolatok megromlása révén.

A cégek 65 százalékának veszteségéből semmit sem sikerült behajtania, ami magasabb az 58 százalékos globális átlagnál. A magyarországi cégek 73 százalékának biztosítása - szemben a 61 százalékos globális átlaggal - nem terjed ki a gazdasági bűncselekményből származó kárra.

"Fehér galléros" bűnözők

A legsúlyosabb visszaélések tipikus elkövetője férfi (90 százalék), jellemzően 31 és 50 év közötti (80 százalék). A visszaélést elkövetők 64 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a bűncselekmények 27 százalékát felsővezetők, 20 százalékát középvezetők követték el. A menedzserek jellemzően a kinevezésüket követő két éven belül estek kísértésbe.

A legsúlyosabb hazai visszaélések mögött az elkövetők fényűző életmód iránti igénye és az alacsony kísértési küszöb áll, továbbá az, hogy lehetőségük volt a visszaélés elkövetésére.

Nincs pénz a felderítésre

Az esetek 57 százalékában büntető eljárás, 41 százalékában pedig büntető és/vagy polgári peres eljárás indult. A megkérdezett cégek 14 százaléka nem kezdeményezett semmilyen eljárást az elkövetőkkel szemben. Az elkövetők 31 százalékát nem ítélték el, ami jelzi, mennyire fontos, hogy a bizonyítékok hitelesek és a bíróság által is elfogadhatóak legyenek - mutat rá a tanulmány. Fekete Miklós elmondta, hogy a PwC szakértői külföldön gyakran együtt dolgoznak a nyomozó hatóságokkal, Magyarországon azonban - vélhetően a szűkösebb pénzügyi lehetőségek miatt - a szakértő tanácsadó cégeket nem vonják be a vizsgálatokba.

A felmérésről készült tanulmány szerint a jogerősen elítélt elkövetők büntetése Magyarországon viszonylag enyhe, a legsúlyosabb gazdasági bűncselekmények tetteseinek 75 százalékára 3 évnél rövidebb börtönbüntetést szabott ki a bíróság, ám az eltulajdonított pénzösszegeket minden elítéltnek száz százalékban vissza kell térítenie. (Magyarországon 2003 óta van hatályos óvadéktörvény, az intézményt azonban kevesen ismerik, és kevesen is élnek vele. ) 

A magyar vállalatok 82 százaléka a felmérés szerint valószínűtlennek tartja, hogy az elkövetkező két évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik, annak ellenére, hogy 62 százalékuk esetében ez az elmúlt két évben már megtörtént, s hogy a legsúlyosabb esetek csaknem 30 százalékát csupán a véletlennek, illetve mások által történő bejelentésnek köszönhetően sikerült felderíteni. (Az utóbbi időben az internetes banki átverések száma is megnövekedett.)

Véleményvezér

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda 

Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.
Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással 

Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?
A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.
Ursula elküldte a selyemzsinórt Orbán Viktornak

Ursula elküldte a selyemzsinórt Orbán Viktornak 

Az orbáni hintapolitikát megelégelték az európai nagyhatalmak.
Orbán Viktor megírná Brüsszel helyett az unió költségvetését

Orbán Viktor megírná Brüsszel helyett az unió költségvetését 

Drukkolunk Orbán Viktornak, hogy jobb költségvetést írjon Brüsszelnél.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo