A magyar tulajdonban lévő, exportáló kisvállalkozások száma legfeljebb kétezerre tehető. A csekély szám nem véletlen, hiszen a hazai kkv-k jelentős része tíz főnél kevesebbet foglalkoztat, és legtöbbször nincs olyan munkatársa sem, akinek kizárólag az exportpiacok felmérése és a kapcsolattartás lenne a feladata. Az is gondot jelent számukra, hogy a cégvezetés rendszeresen ellátogasson a külföldi szakmai vásárokra, kiállításokra, holott ezek azok a fórumok, ahol fel lehet mérni a piacot, meg lehet ismerni a versenytársakat, ami hosszú távon felbecsülhetetlen előnyt jelenthet.
A késlekedő siker tehát elsősorban a kkv-k információ- és tőkehiányával magyarázható. A 2011 januárjában felállított Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) ezért új külgazdasági stratégia kidolgozását kezdeményezte, amelynek szakmai konzultációja augusztus 10-éig tartott. Az új hivatal az eddiginél összeszedettebb intézményrendszer kialakítását javasolja, amelyben szerepet kaphat egy kereskedőház, „amely a hazai kkv-k külpiacokra jutásának segítését célozza, (...) a termelőktől gyűjtve össze az árukat, és juttatva el a piacokra". Elindulhat egy exportakadémia, amely a kkv-k exportképzését lesz hivatott elvégezni. Emellett a hivatal szerepet szán a kistérségi szintű segítségnyújtásnak, és létrehozna egy exportőr-adatbázist is. A tervek megvalósítására nyilván még várniuk kell azoknak, akik egyelőre nem voltak képesek saját erőből külpiacra jutni. A hivatal saját beszámolója szerint 2011 májusáig 37 exportfejlesztési programot szervezett, ágazati tanácsadói több mint ezer magyar exportőrrel vették fel a kapcsolatot, s a versenyképes cégek felkutatására külön programot szándékozik indítani.
A hazai kis cégek nehéz helyzetét az sem segíti, hogy a tervek és pályázatok jelentős része a nagyobb kkv-k külpiaci érvényesülését támogatja - jellemzően az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkezőket -, és mind a kereskedelmi bankok, mind az állami intézmények az egy ügyletre számolt 250 millió forintos határt átlépő cégekre összpontosítanak. Ezt a kormányzat is felismerte, hiszen az új stratégia szerint a kisebbek számára nemzeti támogatási programok kidolgozását javasolja. Mindeddig a kkv-k szerepének - és így szükségszerűen sikerességének - növelésére fókuszáló Új Széchenyi Terv késik a célzott projektekkel: a program weboldalán az „export" kifejezésre nulla találat az eredmény.
Ma az exportot kitörési lehetőségként felhasználni kívánó kisebb cégek a kormányzati szervek, a magyar és a külföldi kamarák, az Enterprise Europe Network vagy a Külgazdasági Kerekasztal által szervezett üzletember-találkozókon és a nemzetközi szakvásárokon kereshetik új partnereiket, illetve tanácsadást kérhetnek a magyar piacon régóta működő és így jelentékeny külföldi kapcsolatrendszerrel bíró, tanácsadói irodától.
