Nemrég ünnepelte 15. születésnapját a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), melynek ismertsége azonban elhalványul az általa forgalmazott papírokból számított legismertebb index, a BUX hírneve mellett. A kilencvenes évek elején az élelmes befektetők - és a ráérő egyetemisták - komoly nyereségeket realizálhattak a tőzsdén, 1997 táján - kis túlzással - a sarki fűszeres is a BUX szárnyalásáról beszélt. Aztán egy évvel később már átkozták a tőzsdét mindazok, akik az orosz pénzügyi válság nyomán vesztették el tőkéjük jelentős részét - vagy éppen a sorozatban kitört brókerbotrányoknak köszönhetően. Annak ellenére, hogy azóta hosszú idő telt el, és ráadásul az utóbbi másfél év páratlan sikertörténet volt, már ami az árfolyamok emelkedését illeti, az utca embere túl kockázatosnak tartja a részvényekbe befektetést. Akárcsak a részvényalapokat.

Mégis mekkora kockázat?

Való igaz, a tőzsdén hatalmas vagyonokat lehet elveszíteni - igaz, nyerni is -, a kérdés csak az idő. A tőzsdei almanachok szerint ugyanis hosszú, legalább tízéves időtartamokat figyelembe véve a megfelelő részvényportfólióba befektetett pénz jóval magasabb hozamokat eredményez, mint a hasonló lejáratú kötvények, még akkor is, ha ez idő alatt ijesztő mélységekben járnak néha az árfolyamok. A kulcs mindössze az, hogy okosan, diverzifikáltan kell összeállítani a részvénycsomagot, hogy egy-egy cég esetleges összeomlása és értékpapírjának "lenullázódása" ne rántsa mélybe a teljes megtakarítást.

A legtöbben azonban nem rendelkeznek sem elegendő információval a tőzsdei cégekről és folyamatokról, sem megfelelő alaptőkével, hogy minden fontos részvénypiacon jelen lehessenek. Az ő problémáikra nyújtanak megoldást a befektetési alapok, köztük a részvényalapok. Ezek a kisbefektetők megtakarításait összegyűjtik, és befektetik a különféle piacokon. A részvényalapok vagyonát természetesen szakemberek kezelik, akik igyekeznek az alapszabály által nyújtott kereteket kihasználva a legjobb hozamot elérni, ám így is előfordulhat, hogy az alap árfolyama a vételi szint alá kerül. Ennek egyrészt váratlan világpiaci okai is lehetnek - mint amilyen a dotkom-lufi kidurranása vagy a World Trade Center elleni támadás volt -, másrészt a vagyonkezelők is csak emberek, akik hibázhatnak. Ilyenkor sem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy hosszú távon a nagykönyvek szerint befektetésünk így is nyereséges lesz.

#page#

A hazai piacon fellelhető alapok közül a legtöbb nem "tiszta", azaz nem egytípusú értékpapírba, illetve vagyontárgyba fektet. A legkedveltebbek mind a mai napig a főleg államkötvényből álló konstrukciók, manapság azonban egyre több befektetőt vonzanak a részvényt is tartalmazó alapok. (A klasszikus értelemben vett részvényalap portfóliója átlagosan több mint ötven százalék részvényt tartalmaz, ez azonban hosszabb távon, mondjuk, egy év alatt értendő. Rövid távon elképzelhető, hogy nulla százalék körülire csökken a részvénytartalom.)

A befektetők kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően számtalan verzió megtalálható a palettán: a kötvénytúlsúlyos alapok, a kiegyensúlyozott alapok, a részvénytúlsúlyos alapok és a tiszta részvényalapok is. Ez utóbbiak egyik alfaja az indexkövető alap, amely nagyjából a fő tőzsdei mutatók mozgását követi, mivel összetétele "lemásolja" az indexeket meghatározó részvénykosarat. Az ínyencségek kedvelői válogathatnak még ingatlan-részvényalapok, illetve egyebekbe fektető alapok közül is.

Melyiket a sok közül?

A döntés nem könnyű, de néhány egyszerű kérdés tisztázása után nagyjából meghatározható, kinek melyik alap a legmegfelelőbb. A kockázatvállalási hajlandóság mellett a részvényalapok esetében a legfontosabb kérdés a már említett időtényező. Egy pénzpiaci alapnak, amely rövid lejáratú kötvényekbe fektet, jól behatárolható a hozama, a részvények esetében azonban sokkal nagyobb a hozamingadozás kockázata rövid távon.

Azok, akik rendelkeznek annyi tőkével, hogy egy esetleges tőzsdei bessz esetén benntarthassák a pénzüket az alapban, jobb idők eljövetelében reménykedve, nyugodtan válasszanak valamely részvénybefektetésekben bővelkedő alapot. Akiknél lehet, hogy rövid távon szükség lesz a pénzre, de vállalnak egy kis kockázatot az elérhető plusz kedvéért, azok inkább az alacsonyabb részvénytartalmú befektetések közül válogassanak. Azt az alapvető szabályt pedig mindenkinek észben kell tartania, mely minden hozamtáblázaton szerepel: "a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve". Vagyis senki ne vásároljon tiszta részvényalapot csak azért, mert az egy év alatt 50 százalékos hozamot ért el, hisz ki tudja, mit hoz a holnap.