A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint, ha két egymást követő évben egy társaság saját tőkéje meghatározott szint - kft. esetében a jegyzett tőke fele, rt. esetében az alaptőke kétharmada - alá csökken, a társaság köteles ennek rendezéséről döntést hozni. Erre a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül van ideje. Amennyiben ezt a társaság nem teszi meg, úgy a határidőt követően jogutód nélküli megszűnését vagy más gazdasági társasággá alakulását kell elhatároznia.
A szabályozás alapvetően a hitelezők (beszállítók) védelmét hivatott garantálni, ezért igyekszik idejekorán elejét venni a tőkeproblémák továbbgyűrűzésének. A törvényi fenyegetés mellett a társaságok saját érdeke is odafigyelni a saját tőke és a jegyzett tőke állapotára. Ezek aránya a közbeszerzési, illetve az uniós pályázatokon való indulás, valamint a hitelfelvételek szempontjából is döntő jelentőségű lehet. „A tőkehelyzet rendezésére több lehetőség is adódik, ezek közül mindig az egyéni lehetőségek szabhatják meg a követendő irányt"- összegezte Marczin Mónika, az RSM DTM Hungary Zrt. partnere.
A második naptári év beszámolójának elfogadásától számított három hónapos határidőt érdemes nagyon komolyan venni. Ha a tagok a határidőn belül nem döntenek a saját tőke biztosításával kapcsolatban, úgy a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ahogyan azt precendens értékű bírósági döntés is kimondta, annak lejártát követően csak az átalakulásról vagy jogutód nélküli megszűnésről dönthet a társaság, más intézkedést jogszerűen nem tehet. Egyhangú tagi döntés esetén a határidő elmulasztásának ilyen szigorú értelmezése azonban nem látszik indokoltnak. „A tőke rendezése sokkal inkább érdeke a hitelezőknek, mint a társaság átalakulása vagy megszűnése, ráadásul az átalakulás során is lehetséges pótlólagos tőkejuttatás, ezt a jogszabály nem zárja ki - összegzi dr. Szűcs Bálint ügyvéd.
Megoldási lehetőségek
A tagok pótbefizetései a lekötött tartalékot, így a saját tőkét is növelik, javítva a saját tőkének a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát. A veszteség pótbefizetéssel való fedezésére a társasági szerződésben rögzített keretek között (szabályozandó a teljesítés módja, gyakoriság, ütemezés, visszafizetés rendje) kerülhet csak sor. Ha a társaság újra nyereséges lesz, a pótbefizetéseket - taggyűlési vagy közgyűlési határozat alapján - vissza kell fizetni a tagoknak. A pótbefizetés intézményét kifejezetten csak a korlátolt felelősségű társaságok esetén szabályozza a törvény, de részvénytársaság esetén is lehetőség van a tőkehelyzet részvényesek általi befizetéssel történő rendezésére.
A saját tőke rendezésének egyik legjellemzőbb módja az „ázsiós" tőkeemelés, ekkor a tagok a jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a társaság tőketartalékát is növelik. A tőketartalék növekedése a jegyzett tőke összegére nincs hatással, ugyanakkor a saját tőkét emeli, így helyre billenhet a saját tőke és a jegyzett tőke megfelelő aránya. „Tipikus, pénzmozgást sem igénylő eset, ha a tag tagi kölcsönből származó követelését bocsátja nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság rendelkezésére. E követelés értékelésére különös figyelmet kell fordítani, részvénytársaságok esetén könyvvizsgálót, vagy más szakértőt is be kell vonni"
