Drága lesz a bankok megadóztatása

Az Országgyűlés hétfőn emelte be a jövő évi adómódosítások közé a tranzakciós illeték felemelését, a bankok azonban - az érvényben lévő szabályok szerint - már korábban meghirdették a januártól érvényes díjakat, amelyeket vizsgálva egyértelműen látszik, hogy az új elvonást döntően az ügyfelek fizetik. Jóval drágábban fogunk tehát bankolni a következő évtől.

Az Országgyűlés hétfői döntése szerint a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodással ellentétben mégsem csökken a felére a bankadó 2013-ban. A tranzakciós illeték általános mértéke (az eredetileg tervezett 1 ezrelék helyett) 2 ezrelék, a készpénzfelvételé 3 ezrelék lesz, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerül az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A közös - például házastársi - tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell majd illetéket fizetni.

Lemondott a Magyar Bankszövetség elnöke
A Magyar Bankszövetség elnöke, Patai Mihály korábbi nyilatkozatának megfelelően lemondott tisztségéről, miután az Országgyűlés hétfőn megszavazta azokat a kormányzati javaslatokat, amelyek a banki szektor számára további, teljesítőképességen felüli terheket jelentő, előre nem egyeztetett intézkedéscsomagot tartalmaznak. A Magyar Bankszövetség Kovács Lenvente, főtitkár MTI-nek adott tájékoztatása szerint megkezdte a rendkívüli közgyűlés előkészítését, amelyen elnököt, és az időközben megüresedett kisbanki képviseleti pozícióra új elnökségi tagot választ. Az alapszabály értelmében az átmeneti időszakra az elnöki feladatokat a szövetség alelnöke, Gyuris Dániel látja el.
A szövetség elnöke lemondását most nem indokolta részletesen. Korábbi nyilatkozatában váratlannak és megdöbbentőnek nevezte a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett legutóbbi intézkedéseket intézkedéseket. Döntését azzal indokolta, hogy valakinek vállalnia kell a felelősséget azért, ha az általa képviselt, együttműködésre épülő stratégia megbukik. S emlékeztetett arra, hogy a bankszövetségnek voltak megállapodásai a kormánnyal, amelyek garantálták a kiszámítható működést.
Lesznek következmények

A Magyar Bankszövetség korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány által tervezett intézkedések – a bankadó mértékének fenntartása, a tranzakciós illeték felemelése – tervszinten képesek lehetnek hozni a várt bevételt, ellentétes gazdasági hatásuk azonban sokkal komolyabb lehet a várt eredménynél. A szakmai szövetség álláspontja alapján a vállalatok működéséhez szükséges forgóeszköz-hitelezés is veszélybe kerülhet, ha a Parlament elfogadja az intézkedéseket.

Arról, hogy e félelmek mennyire válnak valósággá csak a következő hónapokban lehet pontosabb képet alkotni. Az a várakozás azonban, amely szerint a bankok - a piaci versennyel összefüggésben - nem vagy csak mérsékelten hárítják majd át a plusz terhet ügyfeleikre, egyelőre tévesnek bizonyultak. A pénzintézetek ugyanis az elmúlt hetekben közzétették a bankszámlákra vonatkozó jövő évi hirdetményeket, amelyek helyenként drasztikusnak érezhető emeléseket tartalmaznak. E kondíciós listák még a törvény elfogadása előtt készültek (az érvényben lévő szabályok értelmében a díjváltozást a hatályba lépés előtt 60 nappal kell nyilvánosságra hozniuk) így akár az is elképzelhető, hogy a jogszabály-módosítást követően újabb változások lesznek.

Mikor változtathat a bank?
A kamatot, díjat vagy költséget érintő kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosításokat a hitelintézeti törvény ugyan nem zárja ki, ám azokra csak korlátozásokkal ad lehetőséget, amely előírások betartását a PSZÁF ellenőrzi.
A számlaszerződés teljes időtartamára kizárólag olyan díjat vagy költséget lehet érvényesíteni, amely az eredetileg megkötött ügyfélszerződésben a felek felsoroltak, rögzítettek. A törvény nem határozza meg a számítási mód fogalmát. A felügyelet álláspontja szerint a szerződésben meghatározott számítási mód tág értelemben az, ha a szerződés tartalmazza, hogy az egyes kamat, díj vagy költségelemeket milyen módszer, elv útján számítják ki. Szűk értelemben pedig számítási mód az, ha a szerződés tartalmazza magát a kamat, díj vagy költségelem kiszámítását eredményező konkrét műveletet.
Kiemelten figyeli a költségek alakulását a felügyelet

A közvélemény a díjak láttán háborog, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) - a témában kiadott közleményük szerint - több bejelentés is érkezett a költségek változtatásának mértékéről. A PSZÁF - ahogy ilyen alkalmakkor általában - jelezte, hogy kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a költségnövekedés kizárólag a jogszabály adta keretek között történhessék, és hogy az ne haladja meg a pénzügyi szolgáltatókra háruló terhek mértékét, azaz a piaci szereplők ne jövedelemszerzésre használják föl az illeték bevezetését.

A tőkepiacról sem lesz forrás
A pénzügyi tranzakciós illeték értékpapír- és derivatív ügyletekre kiterjesztésével a magyar tőkepiac versenyhátrányba kerülhet az uniós tagállamokkal szemben a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) megítélése szerint. A BÉT és a BSZSZ a témában kiadott közleményük szerint egyeztetéseket kezdeményez a kormánnyal, és kész minden segítséget megadni a döntéshozók számára egy olyan javaslat kidolgozásában, ami előmozdítja az alapvető államháztartási célok teljesülését, ugyanakkor megőrzi a magyar tőkepiac versenyképességét is.
A közlemény emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság javaslata a pénzügyi tranzakciós illeték közös rendszeréről jelenleg még csak egyeztetési fázisban van, ezért sem annak végleges szerkezete, sem hatálybalépésének pontos részletei nem ismertek, ráadásul a bevezetés tervét több uniós állam ellenzi. A bizottság hatástanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a tőkepiaci tranzakciók esetében tervezett tranzakciós illeték csak az unió más tagállamaival összhangban vezethető be. Ellenkező esetben ugyanis a szigorúbb szabályozást alkalmazó tagállamokból átterelődne az értékpapír-kereskedés és a befektetési szolgáltatások jelentős része a tranzakciós illetéket nem alkalmazó országokba.
Magyarországon a tervek szerint 2014. január 1-jétől a tranzakciós illeték kiterjed az értékpapír-ügyletekre is. Mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék. A tőzsde és a befektetési szolgáltatók álláspontja szerint az adó "diszkriminatív" bevezetésével a magyar tőkepiac marginalizálódhat, aminek következtében az egész magyar gazdaság tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság belső pénzügyi ereje is megrendülhet. Mindezek következtében a megcélzott költségvetési bevételek sem teljesülnek.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo