Az Országgyűlés hétfőn emelte be a jövő évi adómódosítások közé a tranzakciós illeték felemelését, a bankok azonban - az érvényben lévő szabályok szerint - már korábban meghirdették a januártól érvényes díjakat, amelyeket vizsgálva egyértelműen látszik, hogy az új elvonást döntően az ügyfelek fizetik. Jóval drágábban fogunk tehát bankolni a következő évtől.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Az Országgyűlés hétfői döntése szerint a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodással ellentétben mégsem csökken a felére a bankadó 2013-ban. A tranzakciós illeték általános mértéke (az eredetileg tervezett 1 ezrelék helyett) 2 ezrelék, a készpénzfelvételé 3 ezrelék lesz, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerül az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A közös - például házastársi - tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell majd illetéket fizetni.
Lemondott a Magyar Bankszövetség elnöke
A Magyar Bankszövetség elnöke, Patai Mihály korábbi nyilatkozatának megfelelően lemondott tisztségéről, miután az Országgyűlés hétfőn megszavazta azokat a kormányzati javaslatokat, amelyek a banki szektor számára további, teljesítőképességen felüli terheket jelentő, előre nem egyeztetett intézkedéscsomagot tartalmaznak. A Magyar Bankszövetség Kovács Lenvente, főtitkár MTI-nek adott tájékoztatása szerint megkezdte a rendkívüli közgyűlés előkészítését, amelyen elnököt, és az időközben megüresedett kisbanki képviseleti pozícióra új elnökségi tagot választ. Az alapszabály értelmében az átmeneti időszakra az elnöki feladatokat a szövetség alelnöke, Gyuris Dániel látja el.
A szövetség elnöke lemondását most nem indokolta részletesen. Korábbi nyilatkozatában váratlannak és megdöbbentőnek nevezte a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett legutóbbi intézkedéseket intézkedéseket. Döntését azzal indokolta, hogy valakinek vállalnia kell a felelősséget azért, ha az általa képviselt, együttműködésre épülő stratégia megbukik. S emlékeztetett arra, hogy a bankszövetségnek voltak megállapodásai a kormánnyal, amelyek garantálták a kiszámítható működést.
Lesznek következmények
A Magyar Bankszövetség korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány által tervezett intézkedések – a bankadó mértékének fenntartása, a tranzakciós illeték felemelése – tervszinten képesek lehetnek hozni a várt bevételt, ellentétes gazdasági hatásuk azonban sokkal komolyabb lehet a várt eredménynél. A szakmai szövetség álláspontja alapján a vállalatok működéséhez szükséges forgóeszköz-hitelezés is veszélybe kerülhet, ha a Parlament elfogadja az intézkedéseket.
Arról, hogy e félelmek mennyire válnak valósággá csak a következő hónapokban lehet pontosabb képet alkotni. Az a várakozás azonban, amely szerint a bankok - a piaci versennyel összefüggésben - nem vagy csak mérsékelten hárítják majd át a plusz terhet ügyfeleikre, egyelőre tévesnek bizonyultak. A pénzintézetek ugyanis az elmúlt hetekben közzétették a bankszámlákra vonatkozó jövő évi hirdetményeket, amelyek helyenként drasztikusnak érezhető emeléseket tartalmaznak. E kondíciós listák még a törvény elfogadása előtt készültek (az érvényben lévő szabályok értelmében a díjváltozást a hatályba lépés előtt 60 nappal kell nyilvánosságra hozniuk) így akár az is elképzelhető, hogy a jogszabály-módosítást követően újabb változások lesznek.
Mikor változtathat a bank?
A kamatot, díjat vagy költséget érintő kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosításokat a hitelintézeti törvény ugyan nem zárja ki, ám azokra csak korlátozásokkal ad lehetőséget, amely előírások betartását a PSZÁF ellenőrzi.
A számlaszerződés teljes időtartamára kizárólag olyan díjat vagy költséget lehet érvényesíteni, amely az eredetileg megkötött ügyfélszerződésben a felek felsoroltak, rögzítettek. A törvény nem határozza meg a számítási mód fogalmát. A felügyelet álláspontja szerint a szerződésben meghatározott számítási mód tág értelemben az, ha a szerződés tartalmazza, hogy az egyes kamat, díj vagy költségelemeket milyen módszer, elv útján számítják ki. Szűk értelemben pedig számítási mód az, ha a szerződés tartalmazza magát a kamat, díj vagy költségelem kiszámítását eredményező konkrét műveletet.
Kiemelten figyeli a költségek alakulását a felügyelet
A közvélemény a díjak láttán háborog, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) - a témában kiadott közleményük szerint - több bejelentés is érkezett a költségek változtatásának mértékéről. A PSZÁF - ahogy ilyen alkalmakkor általában - jelezte, hogy kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a költségnövekedés kizárólag a jogszabály adta keretek között történhessék, és hogy az ne haladja meg a pénzügyi szolgáltatókra háruló terhek mértékét, azaz a piaci szereplők ne jövedelemszerzésre használják föl az illeték bevezetését.
A tőkepiacról sem lesz forrás
A pénzügyi tranzakciós illeték értékpapír- és derivatív ügyletekre kiterjesztésével a magyar tőkepiac versenyhátrányba kerülhet az uniós tagállamokkal szemben a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) megítélése szerint. A BÉT és a BSZSZ a témában kiadott közleményük szerint egyeztetéseket kezdeményez a kormánnyal, és kész minden segítséget megadni a döntéshozók számára egy olyan javaslat kidolgozásában, ami előmozdítja az alapvető államháztartási célok teljesülését, ugyanakkor megőrzi a magyar tőkepiac versenyképességét is.
A közlemény emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság javaslata a pénzügyi tranzakciós illeték közös rendszeréről jelenleg még csak egyeztetési fázisban van, ezért sem annak végleges szerkezete, sem hatálybalépésének pontos részletei nem ismertek, ráadásul a bevezetés tervét több uniós állam ellenzi. A bizottság hatástanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a tőkepiaci tranzakciók esetében tervezett tranzakciós illeték csak az unió más tagállamaival összhangban vezethető be. Ellenkező esetben ugyanis a szigorúbb szabályozást alkalmazó tagállamokból átterelődne az értékpapír-kereskedés és a befektetési szolgáltatások jelentős része a tranzakciós illetéket nem alkalmazó országokba.
Magyarországon a tervek szerint 2014. január 1-jétől a tranzakciós illeték kiterjed az értékpapír-ügyletekre is. Mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék. A tőzsde és a befektetési szolgáltatók álláspontja szerint az adó "diszkriminatív" bevezetésével a magyar tőkepiac marginalizálódhat, aminek következtében az egész magyar gazdaság tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság belső pénzügyi ereje is megrendülhet. Mindezek következtében a megcélzott költségvetési bevételek sem teljesülnek.
