A válság kitörése óta eltelt 4 évben a drasztikusan megnövekedett árfolyam-ingadozás és ezzel a vállalatoknak okozott devizakockázatok ellenére megcsappant az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló banki eszközök iránti igény Magyarországon. Az azt megelőző időszakban nagyobb volt a hazai vállalatok körében a nyitottság egyszerű határidős, de akár devizaopciós megoldások alkalmazására is.

Mérsékelni kell a kockázatokat

„A gyorsan és gyakran változó gazdasági környezet bizonytalanságot okoz a Magyarországon tevékenykedő vállalatoknak, és ebben a helyzetben természetes, ha kockázataik csökkentése kiemelt jelentőséget kap. Elsősorban a nagyvállalatokra jellemző, hogy fedezeti ügyeleteket alkalmaznak deviza kockázataik kezelésére.”– hangsúlyozta Kálmán Zoltán az ING Bank értékesítési igazgatója.

Romániában is hasonló a helyzet, a kkv szektor vállalatai kevésbé alkalmaznak fedezeti ügyleteket, ott a kis- és középvállalatokat lej hitelek felvételére ösztönzik, ezzel is csökkentve a fedezeti ügyletek szükségességét. A nagyobb vállalatok számára a különböző fedezeti ügyletek alkalmazása már bevett gyakorlatnak számít, főképp a magántulajdonban lévő, illetve jegyzékbe vett nagyvállalatok körében. Csehországban éppen fordított a helyzet: több fedezeti ügylet köttetik a helyi közép- és nagyvállalatokkal, mint az igazán nagy vállalatok körében.

A cseheknél népszerűek a fedezeti ügyletek

Az ING felmérése szerint Csehországban egyébként nagyon népszerűek a fedezeti ügyletek: a vállalatok mintegy 30-40 százaléka köt fedezeti ügyleteket, ami exportőröknél elérheti az 50-60 százalékot. A helyzet jóval egyszerűbb Szlovákiában, hiszen amióta bevezették az eurót, a – szlovák korona idejében nagyon népszerű - fedezeti ügyletek teljesen eltűntek.

„A multinacionális cégekre általában jellemző, hogy belső szabályzat vonatkozik a kockázatkezelésre, amelyet vagy központilag kezelnek, jellemzően a cégcsoport központjában, vagy a helyi leányvállalatra bízzák. A tapasztalatok szerint ez utóbbi megoldás jobban képviseli a leányvállalatok üzleti érdekeit.” – tette hozzá Kálmán Zoltán.

Itthon egyre aktívabbak a közepes méretű cégek

A magyar tulajdonú cégek jellemzően a 2000-es évek közepén indultak el a deviza kockázat kezelés standardizálása irányába, és azóta készül ezeknél a vállalatoknál is kockázatkezelési politika. A közepes méretű cégek nyitottabbak az innovatív megoldásokra, és az egyszerűbb döntéshozatal miatt az elmúlt időszakban aktívabbak voltak a piacon. A válság kirobbanása óta a korábban intenzíven hedgelő cégek óvatosabbak lettek, mind az ügyletek volumenében, mind az ügyletbe való belépés időzítésében, illetve a használt megoldások kiválasztásában.

Az ügyletkötésekkel kapcsolatos túlzott óvatosság azonban azt eredményezi, hogy a vállalat védtelen marad a jelentős árfolyammozgásokkal szemben. A ló túlsó oldala itt sem jó stratégia, melyet a forint 2012-ben látott jelentős erősödése során az exportőrök is megtapasztalhattak.

Követendő stratégia

A követendő stratégia továbbra is az, hogy érdemes tisztában lenni azokkal a piaci kockázatokkal, amelyek a vállalat eredményességére szignifikáns hatással bírnak. Ezek pontos felmérését és egy kockázatkezelési politika kidolgozását követően szükség van a természetes, majd a banki megoldások alkalmazására.

„Az átlátható és könnyen lekönyvelhető banki termékek a legnépszerűbbek a vállalatok körében. A határidős ügyletek és az egyszerűbb devizaopciós stratégiák alkalmasak a vállalati devizakockázatok csökkentésére. A cél az, hogy kihozzuk és ne bevigyük a kockázatot a cégbe.” – tette hozzá az ING Bank szakértője. Az ügyletek megkötésével nem ér véget a folyamat, ajánlott azok nyomon követése az adott lejáratig. A piaci árfolyammozgások valamint a vállalat nyitott devizapozíciójának változása függvényében szükséges lehet az ügyletek átalakítása, esetleg lejárat előtti lezárása.