Az adatokban évről-évre nemigen jelenik meg értelmezhető különbség, a hagyományosan kétévente készülő felmérés időközi adatai alapján az egyes megyékben változások mutatkoznak.
Érdekes tapasztalat, hogy a budapesti vásárlóerő-index több mint fél százalékponttal csökkent 2006-ban publikált adatokhoz képest. Ez a változás legfőképpen azért figyelemreméltó, mert a fővárosban 2000-től kezdődően folyamatos, viszonylag nagymértékű - kétéves átlagban 5 százalékpont körüli - emelkedés volt megfigyelhető.
A nyugati végeken elterülő Győr-Moson-Sopron megye - mondhatni hagyományosan - emelkedő vásárlóerőt tud felmutatni, bár a növekedés mértéke az újabb adatok szerint nem túlzottan számottevő - mindössze 0,7 százalékpontot tett ki.
A vásárlóerő jelentősnek mondható - közel 2 százalékpontos - csökkenése volt tapasztalható Vas megyében, és közel 1 százalékpontnyi visszaesés Fejér megyében.
Pest megye vásárlóerő-indexe a Délnyugat-Magyarországon elhelyezkedő Zala megyéhez hasonlóan tovább növekedett. A toplista élén lévő megyék változatlanok.
A "sereghajtó" továbbra is az északkeleti Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol azonban a korábbi csökkenő trenddel szemben némi - 0,55 százalékpontos - növekedést figyeltek meg a kutatók. Közel egy százalékponttal tovább csökkent ellenben az utolsó előtti helyezett Borsod-Abaúj-Zemplén megye vásárlóerő-indexe. Békés megyében stagnált, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig kicsit emelkedett a vásárlóerő az elmúlt években megfigyelhető fokozatos csökkenés után.
