A volt pénzügyminiszter az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD), szakmai közönség előtt tartott hétfő esti előadásában kijelentette: továbbra is előnynek, semmint hátránynak tekinti a külföldi tulajdonlást a térségi bankrendszerekben. Bokros Lajos szerint a válság tavaly októberi kitörése után sem merült fel érdemi kockázatként, hogy a tulajdonos nyugati bankok például a magyar piacon a hitelezés felfüggesztésére utasítják helyi leányvállalataikat.
A pénzügyi szakember szerint ugyanis a külföldi bankok felismerték: ezzel olyan elviselhetetlen helyzetet teremtenének, amely a magyar lakosság bizalmának teljes elvesztését eredményezné. Emellett olyan képzetet is keltettek volna, mintha a bankok csődben lennének. Bokros Lajos szerint a külföldi bankok felismerték azt is, hogy Kelet-Európa az egyetlen piac, ahol még növekedhetnek és eredményt realizálhatnak. Sok nyugati bank eredményének 90 százalékát Kelet-Európában éri el, tette hozzá.
Olyanok kaptak kölcsönt, akiknek nem kellett volna adni
Néhány hete a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő a térségi bankrendszerekről Londonban kiadott elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a romló kelet-európai üzleti környezet nyomást gyakorol a térségi bankok besorolásaira, és ezt az anyavállalatok is megérezhetik. A Moody's szerint ebben a helyzetben "szelektívebbé" válhat a nyugati bankok által a kelet-európai leányvállalatoknak nyújtott támogatás.
Bokros Lajos hétfő esti londoni előadásában ugyanakkor kiemelte: Magyarországon a forint gyengülése ellenére sem volt jele semmiféle betétesi rohamnak, és a forintmegtakarítások tulajdonosai sem váltották át tömegesen devizára betéteiket. A szakember nem tartja "feltétlenül elhibázottnak" a devizaalapú hitelek nagyarányú kihelyezését, különösen a hosszú távra folyósított jelzáloghitelek esetében, mivel a kamatkülönbségek miatt a devizahitel-felvétel még a jelenlegi árfolyamok mellett is "racionális döntésnek" tűnik vállalatok, sőt az egyéni ügyfelek esetében is. A problémát inkább az okozza, hogy sok olyan, kevéssé hitelképes ügyfél is hitelhez jutott, akiknek "semmilyen valutában" nem kellett volna kölcsönt folyósítani.
Egyelőre irreális az euró bevezetése
Az MTI kérdésére, miszerint mi a véleménye a Financial Times által hétfőn idézett bizalmas IMF-jelentésről, amely a helyi valuták feladását és az euró bevezetését javasolta a válsággal küszködő kelet-európai országoknak még a tényleges euróövezeti tagság előtt, Bokros Lajos azt mondta: ez irreális elképzelés. A volt pénzügyminiszter szerint nem lehet ésszerűen feltételezni, hogy az EU-bizottság és az euróövezeti jegybank (EKB) "lejjebb helyezi a lécet", és beengedi a valutaunióba azokat az országokat, amelyek még nem teljesítik a maastrichti csatlakozási előírásokat. Különösen azután nehezen elképzelhető ez, hogy a térségből például Szlovéniát és Szlovákiát "nagyon erőteljesen rászorították nagyon kemény szerkezeti reformokra", és ezeket e két ország végre is hajtotta.
A londoni gazdasági napilap által idézett IMF-jelentés "kvázi tagságot" javasol a kelet-európai EU-tagállamoknak az euróövezetben, anélkül, hogy az EKB igazgatótanácsában ezek az országok képviselethez jutnának. A Nemzetközi Valutaalap tanulmánya szerint ez lenne a legjobb megoldás a még nem euróövezeti tag EU-országok felhalmozódott devizaadósságának problémájára.
