A legtöbben a nominális kamatszintet tartják szem előtt akkor, amikor a különböző megtakarítások között döntenek, így nem veszik figyelembe, hogy a nominális kamatszint csökkenésével együtt az infláció is jelentős mértékben csökkent. A reálkamatok változása (a nominális kamatszint és az infláció különbsége) ráadásul kisebb, mint a nominális kamatok csökkenése. 

A lekötött betétek kamatainak változása a befektetői magatartásra nézve két fontos következménnyel járt. A lakossági befektetők egyrészt nyitottabbá váltak, egyre inkább hajlamosak a kockázatosabb megtakarítási formákat is számításba venni - ez nem jelenti azt, hogy jóval többen hajlandóak volnának a tényleges kockázatvállalásra, de már nem utasítják el kategorikusan az ilyen típusú befektetések igénybevételének lehetőségét. Erre korábban nem volt szükség, mivel a Magyar Nemzeti Bank 2003-ban három lépésben 6,5-ről 12,5 százalékra emelte az alapkamatot, így a lekötött betétek kétszámjegyű kamatokat biztosítottak. Ebben a magas kamatkörnyezetben nem voltak kockázatvállalásra kényszerítve a lakossági befektetők.

#page#

1176 milliárd az alapkban

A CA-IB Alapkezelő Rt. piacelemzése szerint a kamatszint folyamatos csökkenését követően is erős az igény a kétszámjegyű hozamok elérése iránt, ez vezetett ahhoz, hogy a lekötött betétek helyett a magyar háztartások az értékpapírok felé, ezen belül elsősorban a befektetési alapok felé fordulnak. A magyar háztartások befektetési alapokba helyezett megtakarításainak nagysága 2005 első felében így 778-ról 1176 milliárd forintra nőtt, ez éves szinten 102 százalékos növekedést jelent. A kockázatvállalási hajlandóság fokozódása azonban egyelőre csupán a hozam kockáztatására korlátozódik, a lakossági befektetők többsége a befektetett tőke elvesztésének vagy csorbulásának veszélyét továbbra sem hajlandó vállalni.

A jelentősen csökkenő kamatlábkörnyezet másik fontos következménye, hogy a lakosság egyre hosszabb időre hajlandó megválni megtakarításaitól, így a lekötött betétek esetében megszokott három-hat hónap helyett mind többen fordulnak a hosszabb futamidejű instrumentumok felé. Ezt az teszi lehetővé, hogy a lakossági megtakarítások egy részét a háztartások nem kívánják egy éven belül elkölteni (az ilyen tartalékokat korábban szintén három vagy hat hónapos lekötésekben helyezték el, a lekötést viszont folyamatosan megújították). A hosszabb futamidő vállalásában az így elérhető magasabb hozamszint is szerepet játszik.

77 milliárd tőkegarantált alapokban

A változó befektetői igényekhez igazodnak a pénzintézetek legújabb termékei. A magyar lakosok leginkább olyan befektetési lehetőségeket keresnek, ahol a befektetett tőke kockáztatása nélkül érhetnek el a lekötött betétekénél magasabb hozamot. Ennek az elvárásnak leginkább egy viszonylag új megtakarítási forma, a tőkegarantált alap tud megfelelni. Ezt igazolja, hogy ezen a téren mutatkozik a legdinamikusabb fejlődés, jelenleg tőkegarantált alapokban 77 milliárd forint van.