Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója hétfőn, a régiós bankszektorról készült tanulmányukat ismertetve elmondta: a befektetők az utóbbi években fantasztikus árakat kínáltak a bankokért, amiben kifejeződik a régiós bankpiac növekedési lehetősége és a várhatóan komoly megtakarítási lehetőség. Ezt egyebek mellett azzal támasztotta alá, hogy a régióban a bankszektor még mindig lényegesen gyorsabban nő, mint a GDP: a 2003-as 9 százalék és a 2004-es 16 százalékos növekedés után 2005-ben az eszközállomány növekedése elérte a 35 százalékot. A növekedés fő hajtóereje Oroszország, amely a teljes régiós piac egyharmadát képviseli és tavaly 51 százalékos növekedést mutatott fel. A második legnagyobb piac Lengyelország 20 százalékos részesedéssel. A tavalyi növekedés alapján a legdinamikusabban fejlődő országok Ukrajna (95 százalék), Románia (54 százalék), Szerbia (40 százalék) és Bulgária (32 százalék).
Egyelőre csak 60 százalék
A további kilátások ugyancsak kedvezőek, ugyanis, míg az euró-zónában a bankok mérlegfőösszege csaknem eléri a GDP 300 százalékát, addig a KKE régióban csupán 60 százalék. Az orosz bankrendszerben, ahol a GDP arányos eszközállomány még csak 45 százalék, különösen nagy a növekedési potenciál. Hozzátette ugyanakkor: a felvásárlási lehetőségek jelentősen szűkültek, a régióban a bankokat lényegében már eladták - kivéve Oroszországban és Ukrajnában -, mindössze féltucat jelentős bank maradt. Az orosz bankokat azonban nem adják könnyen: a vállalkozók tőkét akarnak, ám a kontrollt nem kívánják kiadni a kezükből - tette hozzá.
A befektetők nem lanyhuló érdeklődése annak köszönhető, hogy a régiós bankszektorban még mindig jól lehet keresni. A marzsok ugyan folyamatosan szűkülnek, ezt azonban ellensúlyozza a volumen 3-5-szörös növekedése. A régiós bankok még drágábban működnek, mint a nyugat-európaiak (az átlagos költség/bevétel arány 74 százalék, szemben az utóbbiak 60 százalék feletti arányával). Ebben azonban szerepe van annak is, hogy a régióban a banküzemhez képest még kicsi a volumen. A piac növekedésével magától javulni fog a költséghatékonyság - vélekedett az igazgató.
A közép-kelet-európai bankok átlagos tőkearányos jövedelmezősége (ROE) és eszközarányos jövedelmezősége (ROA) még mindig jóval magasabb nyugat-európai társaikénál. A magyar bankok átlagos jövedelmezősége elmarad a régiós átlagtól, a nyugat-európainál azonban magasabb, akárcsak régiós társaié - jegyezte meg. A tranzakciós árak nagyon az idén megugrottak az eszközökre és a könyv szerinti értékre vetítve is. Az idén átlagosan a könyv szerinti érték 4,79-szeresét fizették a tavalyi 2,62 szeres szorzóval szemben, 2003-2006. között az átlagos P/BV szorzó 3,32 volt, de 8,8-szeres is előfordult.
OTP az ötödik
Simonyi szerint nem valószínű, hogy ennél magasabbra mennek az árak, sőt egyes piacokon elindulhatnak lefelé. A kisebb, fél-egy százalékos piaci részeket például, amelyekből van egy tucat, nem fizetik meg a vevők, ezeket a piacon már jelen lévő nyugati bankok vásárolják majd meg és integrálják. Ha 4-nél nagyobb P/BV mutatót produkál a piac, az is nagyon jó - mondta.
Az OTP Bank az összes eszköz alapján a régióban az ötödik legnagyobb bank és ezt a helyet foglalja el a 2 milliárd euró feletti mérlegfőösszegű bankok között az eszközarányos megtérülést tekintve is - derül ki a KPMG adataiból. Az igazgató szerint az OTP-nek az akvizíciókat tekintve lassítania kellett, mert 1,5-2 évig is eltarthat, amíg az új szerzeményeket integrálja. Az újabb akvizíciókhoz egyébként tőzsdei szereplőként bármikor tőkéhez juthat, de kérdés, milyen áron - vetette fel.
Az OTP az utóbbi időben alárendelt kölcsöntőkével finanszírozta magát, ennek kockázati felára azonban az utóbbi három-öt hónapban megnőtt, ami visszafogja az expanziót - mondta. Ahhoz pedig magasabb részvényárfolyamra volna szükség, hogy tőkekibocsátással olcsón lehessen finanszírozni az expanziót. A mostani részvényár Simonyi szerint alulértékelt.
