A 2005. év negyedik negyedévében a a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének tagjai által kezelt alapok összvagyona stagnált, de a 2005. évben a vagyon összesen 76,4 %-kal nőtt. A negyedév alatt 13 új alap indult, míg a teljes év során 33. Bár a negyedik negyedévben összesen 14 milliárd forintot vontak ki az alapokból, az év eleje óta a nettó értékesítés meghaladja a 671 milliárd forintot. Az alapok teljesítménye a negyedik negyedévben több mint 14 milliárd forintot, egész évben pedig 141 milliárd forintot jelentett a befektetőknek.
Összességében 2005. december 31-én a BAMOSZ tagjai 170 alapot kezeltek, (ebből 150 értékpapíralap, 20 pedig ingatlanalap és ingatlanalapok alapja volt), jelentős részük nyilvános nyíltvégű (108 értékpapíralap, 2 garantált, 2 származtatott és 16 ingatlanalap), a speciális alapok döntően zártvégűek (33 garantált alap és 2 ingatlanalap) míg a zártkörű alapok száma 7 volt. Az alapok vagyona az év végén 1.877 milliárd forint volt, a negyedéves csökkenés után ennek 74 %-a a nyilvános nyíltvégű értékpapíralapokban, míg a növekedés után további 19 %-a a nyilvános nyíltvégű ingatlanalapokban volt. Zártvégű speciális értékpapíralapokban a vagyon 4 %-a, zártkörű értékpapíralapokban 2 %-a volt, a nyilvános nyíltvégű speciális (garantált és származtatott) alapokban, illetve a nem nyilvános nyíltvégű ingatlanalapokban a vagyon 05 - 06 %-át kezelték.
Bár a 2005. évben, és különösen a negyedik negyedévben jelentősen módosult a befektetési alapok piacának szerkezete, a nyilvános nyíltvégű értékpapír befektetési alapok még mindig a legmeghatározóbb formái az alapoknak (a nyilvános nyíltvégű garantált és származtatott alapokat nem ide, hanem a speciális alapok közé soroltuk). A negyedik negyedév elején 104 ilyen alapot kezeltek hazai alapkezelők, a negyedév során pedig négy új alap indult (egy pénzpiaci, egy vegyes, egy részvény és egy be nem sorolt alap; a kötvény kategóriában nem történt változás). A 108 alap vagyona 1.384 milliárd forint volt 2005. december 31-én, ami 6,9 %-kal alacsonyabb a megelőző negyedév végi értéknél, de 55,2 %-kal magasabb a 2004-es év végi értéknél. A negyedéves 103 milliárd forintos vagyoncsökkenés 111 milliárd forint tőkekivonás mellett, és a befektetési alapok hozamának 8 milliárdos szintje után alakult ki. Éves szinten az alapok 492 milliárd forinttal bővültek, ebből 385 milliárd új befektetés, míg a bővülés 21,7 %-a a hozamok hatása.
A zártkörű nyíltvégű értékpapíralapok száma a negyedik negyedévben sem változott, összesített vagyonuk viszont - hasonlóan a nyilvános alapokhoz, de kisebb mértékben - 3 %-kal csökkent a negyedév során, míg az év eleje óta számuk egyel csökkent, vagyonuk pedig 30,7 %-kal nőtt. Az 1,3 milliárd forintos negyedéves vagyoncsökkenés után az év végén az 5 zártkörű értékpapíralap összes nettó eszközértéke 42 milliárd forint volt. Az év utolsó negyedévében mintegy 400 millió forint tőkét vontak ki a befektetők a zártkörű értékpapíralapokból, elsősorban a részvényalapokból (a pénzpiaci alapokba 150 millió forintos új befektetés érkezett, a vegyes alapoknál pedig nem történt sem értékesítés, sem visszaváltás a negyedik negyedévben), a csökkenés tehát a visszaváltás mellett a befektetési alapok negatív hozama is eredményezte. A 2005. év során összesen 350 millió forint friss befektetés mellett közel 9,5 milliárd forintos hozamot értek el a zártkörű értékpapíralapok.
A nyilvános nyíltvégű alapok közül 2005. december 31-én a legnagyobb csoport a pénzpiaci alapoké, miután december során első alkalommal lett nagyobb az összvagyonuk a kötvényalapokénál. A nyilvános nyíltvégű pénzpiaci alapok száma a negyedik negyedévben eggyel nőtt, a 2005. évben pedig összesen hét új alap indult, az év végén 27 ilyen alapot kezeltek a BAMOSZ tagjai. A pénzpiaci alapok vagyona az utolsó negyedévben 0,6 %-kal, míg év eleje óta 63,6 %-kal nőtt.
A BAMOSZ kategorizálás szerint hagyományos pénzpiaci alapok azok, melyek átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 hónapot, de kevesebb, mint egy év. A nyilvános nyíltvégű pénzpiaci alapokon belül a hagyományos pénzpiaci alapoké a nagyobbik csoport: ebbe a kategóriába 18 alap tartozik, és ezen alapok összesített nettó eszközértéke a pénzpiaci alapok vagyonának 68 %-a. A negyedév során egy új alap indult, az alapok vagyona az év utolsó három hónapjában 49 milliárd forinttal csökkent, és december végén 401 milliárd forintot tett ki - a 11 %-os negyedéves csökkenésből 54 milliárd forint volt a tőkekivonás, a hozamok viszont 5 milliárd forinttal növelték az alapok vagyonát. A teljes év során az alapok száma hárommal, az összesített vagyonuk 46,8 %-kal nőtt. Egy év alatt több mint 100 milliárd forint új tőkebefektetés érkezett az alapokba, míg az alapok teljesítménye 24 milliárd forinttal gazdagította a befektetőket.
Ugyan 2005-ben két euróövezeti pénzpiaci alap is indult, a negyedik negyedévben pedig 13,6 %-kal nőtt a vagyonuk (ez meghaladja a hazai pénzpiaci alapok növekedési ütemét, elsősorban a 200 millió forintnyi új befektetésnek köszönhetően), továbbra is a hazai alapok a meghatározó alcsoport, a hagyományos pénzpiaci alapok összesített vagyonának 99,5 %-a a 16 hazai alapban található.
Egész évben egy zártkörű pénzpiaci alap működött - az alap vagyona a negyedik negyedév során 4,9 %-kal, az év eleje óta 30,3 %-kal nőtt és az év végén 4,2 milliárd forintot tett ki. Az alapba 153 millió forint friss befektetés érkezett a negyedév alatt, míg az alap teljesítményének betudhatóan mintegy 46 millió forinttal nőtt az alap vagyona. Az egész évre 740 millió forint volt a friss tőkebefektetés az alapba, míg 246 millió forint az alap hozama.
A 3 hónapnál rövidebb átlagos hátralevő futamidejű alapokat a likviditási alapok közé soroltuk. A negyedik negyedévében az alapok száma nem változott, míg év eleje óta 4 új alap indult, így az év végén 9 likviditási alap működött. Az alapok vagyona 38,9 %-kal nőtt a negyedév alatt, ami közel 51 milliárd forint új befektetés (több mint az első három negyedévben együttesen) és mintegy 2 milliárd forintnyi hozamok eredménye - az év végén az alapokban összesen 188,4 milliárd forint volt. A 2005. év során az alapok összvagyona megduplázódott, 116 %-kal nőtt. A likviditási alapokba érkező közel 94 milliárd forint új befektetés mellett 7,5 milliárd forint hozamot is elkönyvelhettek a befektetők 2005. során.
A negyedik negyedévben a fordítottja volt tapasztalható a pénzpiaci alapokon belül, mint a harmadik negyedévben, azaz ismét a (leg)rövidebb futamidejű alapok felé fordultak a befektetők. A hosszabb lejáratú hazai kötvények és a hazai részvények gyengébb negyedéves teljesítménye a befektetőket ismét a kevésbé kockázatosnak tekintett alapok felé orientálta.
#page#
A kötvényalapok száma a negyedévben nem változott, a 2005-ös év során pedig eggyel csökkent, az év végén 28 kötvényalapot kezeltek a BAMOSZ tagjai. A kötvényalapokban kezelt összes vagyon a harmadik negyedévben 19 %-kal csökkent, míg a teljes év során 32 %-kal nőtt. A negyedik negyedévben 132 milliárd forintot vontak ki a kötvényalapokból, közel annyit, amennyi friss tőke a harmadik negyedévben érkezett - az év egészében így 97 milliárd forintnyi új befektetés történt a kötvényalapokba, ami mintegy fele a pénzpiaci alapok tőkevonzásának.
A kötvényalapokon belül az 1 és 3 év közötti átlagos hátralévő futamidejű alapokat a BAMOSZ kategorizálás rövid kötvényalapoknak minősíti. Ezek száma kisebb - a negyedév végén 11 ilyen típusú alapot kezeltek a BAMOSZ tagjai -, de ezekben az alapokban található a kötvényalapok vagyonának nagyobb része - az év végén 81 %-a. A negyedik negyedév során ezen alapok vagyona 19,5 %-kal csökkent, december végén a rövid kötvényalapok összesített nettó eszközértéke 454 milliárd forint volt. Az év egészében azonban 29,7 %-kal bővült az alapok vagyona. A közel 112 milliárd forintnyi tőkekivonás mellett az alapok negyedéves hozama 2 milliárd volt. Az év egészében a rövid kötvényalapok 71 milliárd forint tőkét vonzottak, és 32 milliárd forintos hozamteljesítményt értek el.
A legnagyobb csoport a rövid kötvényalapokon belül is a hazai alapoké, a negyedévben ezek csökkenése volt a leggyorsabb, és a legnagyobb arányú tőkekivonás is ezeket érintette. Az euró alapok ugyanakkor a negyedévben is nőni tudtak, míg a dollárövezeti alap vagyona némileg csökkent.
A kötvény alapokon belül a 3 évnél hosszabb hátralevő futamidejű alapokat a hosszú kötvény alapok közé soroljuk. Ebbe a kategóriában a negyedév során 17 alap tartozott. Az alapok vagyona 17,4 %-os negyedéves csökkenés után az év végén 105 milliárd forint volt, a 2005-ös évben azonban összességében 40,1 %-kal nőtt. A 20 milliárd forintnyi tőkekivonás mellett a kötvénypiaci teljesítmények hatására 1,7 milliárd forinttal csökkent az alapok vagyona. Az egész évben ugyanakkor közel 26 milliárd forint tőkét vonzottak az alapok, és 4 milliárd forint hozamot értek el.
A hosszú kötvényalapokon belül is a hazai alapok jelentik a legnagyobb alcsoportot, és a rövid kötvényalapokhoz hasonlóan ezekből történt a tőkekivonás, és ezek vagyona csökkent a leggyorsabban. A nem hazai alapoknak a negyedévben is sikerült új befektetőket vonzani. A hazai hosszú kötvény alapok ráadásul a negyedik negyedévben átlagosan negatív teljesítményt értek el, köszönhetően a MAX index negatív negyedéves hozamának.
A kötvény és pénzpiaci alapok együttes vagyona másfél éves trendszerű növekedés után az év utolsó negyedévében egyértelműen folyamatosan csökkent. A negyedévben a fordítottja történt a harmadik negyedéves tapasztalatoknak - a hosszabb futamidejű alapok folyamatosan csökkentek, a stagnáló pénzpiaci alapokon belül pedig átrendeződés történt a likviditási alapok javára.
A részvényalapok száma eggyel nőtt az év utolsó hónapjában, míg januárban egy alap szűnt meg, így 2004. végéhez képest az alapok száma nem változott. A 33 nyilvános nyíltvégű részvényalap negyedéves növekménye 7,8 % volt, december végén 163 milliárd forint volt az összvagyonuk. A negyedéves bővülésből 11 milliárd forint az új befektetések, 860 millió forint az alapok hozamának hatása. Az év eleje óta 71,5 %-kal nőtt az alapok vagyona, a 33 milliárd forint friss tőke mellett 35 milliárd forintnyi hozamot realizáltak az alapok.
A BAMOSZ kategóriarendszere a portfolió részvényaránya szerint megkülönböztet részvénytúlsúlyos alapokat (ahol a részvényarány 70-90 % közötti), a negyedik negyedévben indult alap is ide tartozik. Az alapok száma az év végén az előző év végivel megegyező 27 volt, és a részvényalapok összvagyonának 92,6 %-a ebbe a kategóriába tartozik. A negyedév végén az alapok vagyona 8,2 %-os növekedés után 151 milliárd forint volt, a negyedéves bővülésből 9,7 milliárd forint az új tőkebefektetés, míg a 1,8 milliárd forint a hozamok eredménye. Az év során 66,3 % volt a vagyongyarapodás, 27 milliárd forintot fektettek be újonnan, míg a hozamok 33 milliárddal növelték az alapok vagyonát.
A hazai részvénypiacok visszaesése miatt a negyedévben a közép-kelet-európai és a hazai részvényalapok teljesítménye negatív volt, míg az európai, észak-amerikai és globális részvényalapok 4 - 5 % körüli átlagos hozamot értek el.
A zártkörű részvényalapok száma a negyedév során nem változott, a 3 alap vagyona a negyedév végén 32,6 milliárd forint volt, a negyedév eleji vagyonnál 4,3 %-kal kevesebb. A negyedévben több mint félmilliárd forintot vontak ki az alapokból, az alapok teljesítménye pedig közel 0,9 milliárd forinttal csökkentette a vagyont. Az év egészében 29,7 % volt a bővülés a zártkörű részvényalapoknál, az 1,3 milliárd forintos tőkekivonást ellentételezte az alapok összesített 8,7 milliárd forintos hozama.
A részvényalapok második csoportját a tiszta részvény alapok alkotják, ezeknél az alapoknál a részvényarány 90 % feletti. Az ide tartozó hat alap száma 2005-ben nem változott, vagyona az utolsó negyedévben 3,4 %-os negyedéves növekedés után 12 milliárd forintra nőtt. A közel 1 milliárd forint negatív hozamot 1,4 milliárd forint friss befektetés ellensúlyozta. A 2005. évben 183 %-os volt a növekedés, ami 5,9 milliárd forint új tőke, és 1,8 milliárd forintos hozam együttes eredménye.
A negyedév során a hazai indexkövető részvénylapok hozama negatív, a globális tiszta részvény alapok hozama viszont átlagosan 5,5 % körüli volt.
A vegyes alapok száma a negyedévben eggyel, egész évben kettővel nőtt, december végén 15 nyilvános nyíltvégű vegyes alap működött. Az alapok vagyona a negyedévben 17,5 %-kal nőtt, 2005. során pedig a 2004. végi érték közel hatszorosára bővült, december végén 65 milliárd forint volt. A negyedéves növekmény a 9,8 milliárd forintnyi új tőkebeáramlásnak köszönhető, ugyanakkor az alapok átlagosan negatív teljesítménye után mintegy 100 millió forinttal lett kisebb az összesített eszközérték. A 2004-es év vége óta a nyilvános nyíltvégű vegyes alapok 4 milliárd forintos hozamot értek el, az alapokba egy év alatt befektetett új tőke pedig meghaladta az 50 milliárd forintot, ami az év elején az alapokban tartott vagyon ötszöröse.
A vegyes alapok kisebbik csoportját a kötvénytúlsúlyos alapok alkotják, ahol a részvényarány 30 % alatti - az év végén 6 alap tartozott ide, és a vegyes alapok vagyonának 41 %-a. A kategóriába tartozó alapok száma a negyedévben nem változott, év eleje óta pedig eggyel nőtt - vagyonuk a negyedévben 18,3 %-kal, 2005. során pedig 1634 %-kal nőtt, és az év végén közel 27 milliárd forintot tett ki. A negyedév során az új befektetések 4 milliárd forinttal, a hozamok mintegy 100 millió forinttal növelték a vagyont. A 2005-ös évben összesen 24,6 milliárd forint tőkét vonzottak az alapok, és 741 millió forint hozamot termeltek.
Az egyetlen zártkörű vegyes alap vagyona a negyedévben 0,8 %-kal csökkent, az év végén 5 milliárd forint volt. A negyedévben új befektetés nem történt az alapba, a 42 millió forint csökkenést az alap teljesítménye okozta. A teljes év alatt 37,8 %-kal nőtt az alap vagyona, amiből 883 millió forint a beáramló új tőkének, több mint 500 millió forint pedig a hozamnak köszönhető.
A kiegyensúlyozott vegyes alapok esetében a részvényarány 30 és 70 % közötti - a negyedévben (és az egész évben is) egy új alap indult, és az év végén 9 alap tartozott e kategóriába. Az alapok vagyona a negyedév során 16,9 %-kal, 38 milliárd forintra nőtt, 5,7 milliárd forint volt a nettó értékesítés, az alapok negyedéves teljesítménye viszont 200 millió forinttal csökkentette a vagyont. Az alapok az év eleje óta 306 %-kal nőttek, 25,5 milliárd forint új befektetést vonzottak, és több mint 3,3 milliárd forintnyi hozamot termeltek.
A hazai részvénypiacok negyedéves negatív teljesítménye megjelent a hazai alapok átlagos hozamában is, de éves szinten a kiegyensúlyozott vegyes alapok minden csoportja átlagosan 18 - 19 % körüli hozamot ért el.
Bár abszolút értékben a kötvénytípusú alapokhoz képest csekély a tőkebeáramlás a részvény- és vegyes alapokba, a friss tőke vagyonarányosan jelentősen több. Bár az év utolsó negyedévében - a részvénytúlsúlyos alapok kivételével - visszaesett a friss tőke, a kötvénytípusú alapok tőkekivonásával szemben minden csoport esetében pozitív nettó értékesítést mutatkozott.
Az egyéb kategóriában találhatóak a más kategóriába be nem sorolható nyilvános nyíltvégű értékpapíralapok, elsősorban az abszolút hozamra törekvő, és ennek érdekében a kategóriahatárokhoz igazodni nem kívánó alapok. A negyedik negyedévben ismét nőtt eggyel az egyéb alapok száma, ami az év egészére 2-ről ötre növelte ezen alapok számát. Az alapok összesített vagyona 77,6 %-kal nőtt a negyedévben, és az év végén meghaladta a 7,6 milliárd forintot. Az év során az egyéb alapokban kezelt vagyon nőtt a leggyorsabban, 775 %-kal. A negyedéves növekményből 3,2 milliárd forint a friss tőkebefektetés az alapokba, 164 millió forint pedig a hozam. A 2005-ös évben az alapokba fektetett új tőke 6,4 milliárd forint volt, az alapok összesített hozama további 390 millió forinttal növelte a jegytulajdonosok vagyonát.
#page#
A BAMOSZ 2005-ben bevezetett kategóriarendszere az értékpapír- és ingatlanalapok mellett két speciális alaptípust is megkülönböztet: a garantált alapokat és a származtatott alapokat. A tőke- vagy hozamgaranciát nyújtó garantált alapok csoportja a befektetési alapok növekvő részét képezi, év végén az alapok vagyonának 4,6 %-a garantált alapokban volt. A negyedévben 8 új garantált alap indult, egy pedig elérte a futamideje végét, 2004. vége óta pedig 17-tel nőtt a számuk. A 35 alap vagyona 11,8 %-os negyedéves növekedés után az év végén 86 milliárd forint volt. A hozamoknak 1,3 milliárd forint, a tőkebeáramlásnak 7,8 milliárd forint volt köszönhető - többségében zártvégű alapokról lévén szó, az értékesítés elsősorban az induló új alapok jegyzését jelenti. Az év eleje óta a garantált alapok 113,4 %-kal bővültek, ennek jelentős része friss tőke, 39,1 milliárd forint, míg az alapok árfolyamnövekménye 6,5 milliárd forintot tett ki.
A negyedik negyedévben újabb származtatott alap indult, így év végére számuk kettőre nőtt (egy éve még egy sem létezett). Év végén az alapok vagyona 2,9 milliárd forint volt, a 282,6 %-os negyedéves növekedés elsősorban az új alap jegyzésével együtt 2,1 milliárd forintnyi új befektetésnek volt köszönhető, míg az alapok közel 36 millió forintnyi hozamot termeltek a negyedév során. Mivel a negyedév során végig csak egy alap létezett, negyedéves hozamot csak erre tudunk a kategóriából bemutatni.
A kötvénytípusú alapokkal szemben a nem kötvény típusú értékpapíralapok a negyedévben - némi visszaesés után októberben - növekedést mutattak, és dinamikus növekedést az elmúlt két évben. Az októberi visszaesés egyszerre volt jellemző a részvény-, vegyes és garantált alapokra, ám mindhárom alaptípus ismét nőni tudott a negyedév utolsó két hónapjában. Az egyéb, be nem sorolt alapok és a származtatott alapok azonban mindhárom hónapban bővülni tudtak.
Az ingatlanalapok száma a negyedik negyedévben egy új zártkörű hazai ingatlanalappal, az ingatlanalapok száma év eleje óta negyedével nőtt. A 20 alap a negyedévben 35 %-kal bővült, az év egészében 263 %-kal nőtt az alapok vagyona, az év végén több mint 361 milliárd forintot kezeltek ingatlanalapokban. A legdinamikusabb bővülést 2005-ben a vegyes és egyéb alapok után az ingatlanalapok mutatták. Az értékpapírokhoz hasonlóan az ingatlanalapoknál is a nyilvános nyíltvégű alapok alkotják a legjellemzőbb típust - 16 ingatlanalap tartozik ide, és a teljes kezelt vagyon 97 %-a ilyen típusú alapokban található.
Az építés alatt álló ingatlanok aránya szerint két alcsoportot különböztetünk meg az ingatlanalapok esetében, ezek közül a nagyobbik kategória az ingatlanforgalmazó alapoké, ide tartozik a negyedévben indult alappal együtt 18 alap, és az év végén az ingatlanalapok vagyonának 98 %-a. A negyedév során az ingatlanforgalmazó alapok vagyona 35,5 %-kal nőtt, amiből 88 milliárd forint volt a nettó értékesítés, 5,6 milliárd forinttal pedig a hozamok hatására nőtt a vagyon. Az év eleje óta 4 ingatlanforgalmazó alap indult, és az összesített vagyonuk 273 %-kal nőtt. Az éves növekményből az új tőkebefektetések jelentettek több mint 244 milliárd forintot, a hozamok pedig több mint 16 milliárd forinttal bővítették a vagyont.
Az ingatlanalapok esetében meg kell említeni az ingatlan alapok alapja konstrukciót, amely a legnépszerűbbnek bizonyult 2005-ben. Míg 2004. végén még csak az ingatlanalpok vagyonának 9 %-a volt valamilyen alapok alapja konstrukcióban, az év végére ez az arány 23 %-ra nőtt. Ez pedig sok esetben az ingatlanalapok vagyonának duplikációjához vezethet, hiszen a hazai ingatlan alapokba fektető alap ingatlanalapnak minősül, így egy forint egy ilyen típusú alapban, ha az utána egy hazai ingatlanalapba kerül befektetésre, kétszer számítódik az alapok összvagyonába. A 6 hazai ingatlan alapok alapja több mint 65 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett 2005. végén, egy évvel korábban még csak 4 ilyen alap működött, 5,5 milliárd forintos vagyonnal. A hazai ingatlan alapok alapjai az utolsó negyedévben 79 %-kal nőttek, 2005-ben pedig összesen 1101 %-kal (!), és 58 milliárd forint tőkét vonzottak. Szintén jelentősen nőttek az európai ingatlan alapok alapjai, az év során 510 %-kal, ebből 12 % volt a negyedik negyedéves bővülés. Az alapok alapjai nélkül számított "nettó" növekmény az ingatlanforgalmazó alapoknál a negyedik negyedévben 29,7 %, 2005-ben összesen 212 % volt.
Az ingatlanfejlesztő alapok száma 2005-ben nem változott, a két alap vagyona három hónap alatt 5,9 %-kal nőtt, és az év végén meghaladta az 5,5 milliárd forintot. Az alapokba friss tőke alig érkezett, a 307 millió forintos növekmény teljes egészében a hozamoknak tudható be. Az év eleje óta az alapok vagyona 30,9 %-kal nőtt, szintén a hozamok hatására.
Az ingatlanalapok közt a hazai ingatlanalapok a meghatározók, a 20 alapból 18 hazai, míg kettő európai ingatlanokba fektet. Az előbbiekben kezelik az ingatlanalapok összvagyonának 95 %-át, és ezek hozama átlagosan némileg felülmúlta az európai alapokét 2005-ben. Mivel az európai ingatlanalapok vagyona év elején jelentősen kisebb volt, tőkevonzó képességük arányaiban nagyobb, mértéke viszont kisebb, mint a hazai ingatlanalapoké (15 milliárd forint új befektetés érkezett).
Az ingatlanalapok növekedése továbbra is töretlen, sőt, az év utolsó negyedévében ismét gyorsabb ütemű. A leggyorsabban a hazai ingatlan alapok alapjai, majd az európai alapok alapjai nőnek, míg az ingatlanforgalmazó és ingatlanfejlesztő alapok némileg lassabban.
A harmadik negyedév kisebb visszaesése után az ingatlanalapok tőkevonzása ismét megugrott a negyedik negyedévben. A zártkörű alapoknál ez volt 2005-ben a harmadik tőkekivonást hozó negyedév, a negyedévben indult 8 új garantált alap (az egy megszűnés ellenére) viszont jelentős új befektetőket vonzott. Bár az egyéb alapok abszolút értékben kisebb mértékű friss befektetést vonzottak, ez az alapok teljes nettó eszközértékének arányában igen magas, és negyedévről negyedévre növekvő. Az év utolsó negyedévében, a második negyedévhez hasonlóan, az ingatlanalapok voltak a befektetők fő célpontjai.
Bár a negyedik negyedévben a legnagyobb tőkekivonás ezekez érintett, a két legnagyobb kategória, a pénzpiaci és rövid kötvény alapok (azaz a 3 hónap és három év közti átlagos futamidejű kötvényjellegű alapok) összesen még mindig a teljes vagyon 46 %-át teszik ki. Az ingatlanalapok masszív növekedése - az év eleji 9 %-ról az év végén 19 %-ra - részben a stabilan magas hozamoknak köszönhető, részben az eddigi alacsony volatilitásnak. A hazai befektetők alacsony kockázati étvágyát mutatja a likviditási alapok (betéthelyettesítő termékként való) népszerűsége vagy a tényleges veszteséget limitáló garantált alapok stabil növekedése is. Ugyanakkor a nyilvános nyíltvégű értékpapírok közt a részvény, vegyes és egyéb alapok aránya egy év alatt 12 %-ról 17 %-ra nőtt, ami azt mutatja, hogy az alternatív, alacsony kockázatúnak tekintett alaptípusok (garantált, ingatlan) a hagyományosan fő hazai befektetések, a kötvénytípusú alapok részesedését csökkentette, míg a kockázatosabb eszközöket preferálók nem fordultak e termékek felé. A kiemelkedő részvényhozamok hatására az év végére a részvény- és vegyes alapok, valamint az egyéb, be nem sorolt alapok aránya az összes alapon belül tovább, több mint 12,6 %-ra emelkedett.
A befektetési alapok portfolióiban mintegy 8 % más alapok jegyeinek állománya, ebből közel 5 % más BAMOSZ alapok jegyei. Az alapok más BAMOSZ alapokba fektetett vagyona közel 92 milliárd forint volt, ami az alapok vagyonának duplikációját jelentette. Az alapok nettó (duplikáció nélküli) összvagyona 2005. végén 1785 milliárd forint volt. A 92 milliárd forint mintegy kétharmada a hazai ingatlan alapok alapjainak vagyona, míg egyharmada az értékpapíralapokban (elsősorban vegyes alapokban) keletkezett duplikáció.
Látható volt, hogy az összes alapokon belül a részvényalapok vagyonának aránya meghaladja a részvények arányát az eszközösszetételben. Ez arra utal, hogy a részvényalapok részvényaránya átlagosan 70 - 75 % körül lehetett. Még érdekesebb a kép az ingatlanalapok esetében: ha csak a közvetlen ingatlanbefektetéseket megvalósító alapokat tekintjük (tehát az alapok alapjait nem), az alapok átlagos ingatlanállománya 40 % körüli - ez az arány azonban 30 % körüli értéktől a 90 % feletti értékig terjed.
