Az értéktőzsdén ennek a fúziónak az apropóján sajtótájékoztatón ismertették a két börze rendszerváltás utáni szinte párhuzamos születését és működését. Emellett megemlékeztek - és közleményben külön is emléket állítottak a tőkepiaci fejlődés több mint egy évszázadának. Itt olvasható, hogy a tőzsdei jellegű kereskedés intézményesített formában az 1850-es években kezdte meg működését Magyarországon. Az 1853-ban létrejött Pesti Lloyd Társulat, melynek gabonakereskedő társaságok voltak tagjai, 1854-ben létrehozta a Gabonacsarnokot, melyen ettől kezdve tőzsdeszerűen kereskedtek gabonával. Ebben az időszakban az értékpapírok másodlagos forgalmának megteremtésénél sokkal fontosabb volt egy jól működő gabonapiac létrehozása. Ezt indokolták és elő is segítették az ebben az időszakban zajló folyamatos háborúk - 1853-56: krími, 1859-60: osztrák-olasz-francia, 1864: porosz-dán, 1866: porosz-osztrák - melyek hatalmas és folyamatos keresletet támasztottak gabona iránt, ezért ez az időszak aranykor volt a gabonatermelők életében.
Állami kezdeményezésre 1864-ben alakult meg a Pesti Áru- és Értéktőzsde (1873-tól a főváros egyesítését követően Budapesti Áru- és Értéktőzsde), melynek első elnöke egészen 1900-ig Kochmeister Frigyes volt. Így már a kezdetektől közös intézményben működött az áru- és értékpapírpiac, azonban egészen 1868-ig párhuzamosan folytatta tevékenységét a Gabonacsarnok is. A legnagyobb gabonakereskedők fölöslegesnek érezték a párhuzamos szervezet fenntartását, ezért 1868-ban keresztülvitték a Gabonacsarnok és a BÁÉT egyesítését. A BÁÉT európai mércével mérve is viszonylag hamar nagy jelentőségre tett szert. A nyitást követő évek elsősorban az áruszekciónak kedveztek és a gabonaforgalom folyamatos bővülésével a BÁÉT az első világháború előtt Európa vezető gabonatőzsdéjévé vált. Az értékpapírpiacot felfelé ívelő periódusok, és a tőzsdekrachokat követő stagnálás periódusainak váltakozása jellemezte. Rendkívül erős volt a kapcsolat a budapesti és a bécsi tőzsdei árfolyamok között, amit az a tény is erősített, hogy sok cég papírjait mindkét börzén jegyezték. Az értékpapír-piac nemzetközi elfogadottságát jelezte, hogy a budapesti árfolyamokat Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közreadták. A tőzsdét az 1864-1948-as időszakban három alkalommal zárták be. Először 1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltását követően, de ezt megelőzően már 4 éve tőzsdezárlat volt érvényben az első világháború miatt. 1919-ben újból megnyitotta kapuit a BÁÉT és ezt követően a nagy gazdasági világválság második évében, 1931-ben zárta be újból kapuit a Tőzsde. Az 1932-es újranyitás után egyrészt Budapest ostroma szakította meg a folyamatos működést, másrészt az egypártrendszer létrejötte után "végleg" felszámolták a Tőzsdét, mint a kapitalista rendszer egyik szimbólumát. Több mint negyvenéves szünet után, a közép-kelet-európai országok közül Szlovénia után Magyarországon másodikként nyílt meg újra a rendszerváltás egyik szimbólumának tekintett tőzsde. A Budapesti Értéktőzsde 1990 júniusában jött létre, a Budapesti Árutőzsde pedig alig egy hónappal ezt követően tartotta alakuló ülését. A tőzsdék megnyitásának fontos előzménye volt a nyolcvanas években fokozatosan kialakuló kötvénypiac és az 1990 márciusában életbe lépő értékpapír-törvény.
