Az értéktőzsdén ennek a fúziónak az apropóján sajtótájékoztatón ismertették a két börze rendszerváltás utáni szinte párhuzamos születését és működését. Emellett megemlékeztek - és közleményben külön is emléket állítottak a tőkepiaci fejlődés több mint egy évszázadának.  Itt olvasható, hogy a tőzsdei jellegű kereskedés intéz­mé­nye­sített formában az 1850-es években kezdte meg működését Magyarországon. Az 1853-ban létrejött Pesti Lloyd Társulat, melynek gabonakereskedő társaságok voltak tagjai, 1854-ben létrehozta a Ga­bo­­nacsarnokot, melyen ettől kezdve tőzsdeszerűen kereskedtek gabonával. Ebben az idő­szak­ban az értékpapírok másodlagos forgalmának megteremtésénél sokkal fontosabb volt egy jól mű­­ködő gabonapiac létrehozása. Ezt indokolták és elő is segítették az ebben az időszakban zaj­ló fo­lya­ma­tos háborúk - 1853-56: krími, 1859-60: osztrák-olasz-francia, 1864: porosz-dán, 1866: po­rosz-osztrák - melyek hatalmas és folyamatos keresletet támasztottak gabona iránt, ezért ez az időszak aranykor volt a gabonatermelők életében.

Állami kezdeményezésre 1864-ben alakult meg a Pesti Áru- és Értéktőzsde (1873-tól a főváros egyesítését követően Budapesti Áru- és Értéktőzsde), melynek első elnöke egészen 1900-ig Kochmeister Frigyes volt. Így már a kezdetektől közös intézményben működött az áru- és értékpapírpiac, azonban egészen 1868-ig párhuzamosan folytatta tevékenységét a Ga­bo­na­csarnok is. A legnagyobb gabonakereskedők fölöslegesnek érezték a párhuzamos szer­ve­zet fenntartását, ezért 1868-ban keresztülvitték a Gabonacsarnok és a BÁÉT egyesítését. A BÁÉT európai mércével mérve is viszonylag hamar nagy jelentőségre tett szert. A nyitást kö­ve­tő évek elsősorban az áruszekciónak kedveztek és a gabonaforgalom folyamatos bő­vü­lé­sé­vel a BÁÉT az első világháború előtt Európa vezető gabonatőzsdéjévé vált. Az érték­pa­pír­pi­a­cot felfelé ívelő periódusok, és a tőzsdekrachokat követő stagnálás periódusainak váltakozása jel­lemezte. Rendkívül erős volt a kapcsolat a budapesti és a bécsi tőzsdei árfolyamok között, amit az a tény is erősített, hogy sok cég papírjait mindkét börzén jegyezték. Az értékpapír-piac nemzetközi elfogadottságát jelezte, hogy a budapesti árfolyamokat Bécsben, Frank­furt­ban, Londonban és Párizsban is közreadták. A tőzsdét az 1864-1948-as időszakban három alkalommal zárták be. Először 1919-ben a Tanács­köztársaság kikiáltását követően, de ezt megelőzően már 4 éve tőzsdezárlat volt ér­vény­ben az első világháború miatt. 1919-ben újból megnyitotta kapuit a BÁÉT és ezt köve­tő­en a nagy gazdasági világválság második évében, 1931-ben zárta be újból kapuit a Tőzsde. Az 1932-es újranyitás után egyrészt Budapest ostroma szakította meg a folyamatos működést, más­részt az egypártrendszer létrejötte után "végleg" felszámolták a Tőzsdét, mint a kapitalista rend­szer egyik szimbólumát. Több mint negyvenéves szünet után, a közép-kelet-európai or­szá­gok közül Szlovénia után Magyarországon másodikként nyílt meg újra a rendszerváltás egyik szimbólumának tekintett tőzsde. A Budapesti Értéktőzsde 1990 júniusában jött létre, a Bu­dapesti Árutőzsde pedig alig egy hónappal ezt követően tartotta alakuló ülését. A tőzsdék megnyitásának fontos előzménye volt a nyolcvanas években fokozatosan kialakuló kötvénypiac és az 1990 márciusában életbe lépő értékpapír-törvény.