Az ez év elején módosított építési törvény kötelezi a kormányt arra, hogy új rendeletet dolgozzon ki az építésügyi bírságról. Mint az új rendelet tervezetéhez fűzött indoklás kifejti, az 1998-99-ben hatályban volt magas bírságok azért nem tartották vissza az építtetőket a szabálytalanságoktól, mivel a hatóságok vonakodtak kiszabni azokat. Az indok az volt, hogy amúgy sem tudnák a szabálytalankodók megfizetni a bírságot.

Ezt követően ugyan csökkentek a bírságok, de bonyolult lett a kiszámításuk és az eljárás olyan volt, hogy több évvel a kiszabás után is lehetett részletfizetést engedélyezni. A behajtás pedig rendre elmaradt.

Családi házaknál 140 ezer forint a négyzetméter-szorzó, ezt beszorozva az alapterülettel, jön ki az épület "számított értéke". Társasházaknál 160 ezer, áruházaknál 190 ezer, míg vendéglőknél, kávézóknál 140 ezer forint az egységár. A számított értéket korrigálni kell a készültséggel. Ha az épületnek csak az alapja kész, akkor 0,1 a szorzó, viszont ha már a burkolásnak is nekiláttak, akkor 1-gyel kell szorozni a számított értéket.

Végül a bírságot az így kiszámított épület érték meghatározott százaléka adja. Aki engedély nélkül épített, annak a korrigált számított érték 50 százaléka a bírság összege. Engedélytől eltérő építés esetén pedig 40 százalék a szorzó. Amikor jogerőssé válik a bírság, attól számítva 60 nap alatt kell befizetni (a határidő egyszer hosszabbítható meg 60 nappal). Ha eredménytelenül jár le a fizetési határidő, az építésügyi hatóságnak 8 munkanapon belül el kell rendelnie a végrehajtást. A határozatot megküldi az APEH-nek és a földhivatalnak is. Ez utóbbi a végrehajtást feljegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.