Mennyi pénz van lakásra?
Még mindig 15 és 20 millió forint közötti összeg között képzeli el a lakásvásárlást a válaszadók többsége, de szorosan mögöttük következnek az egy kategóriával kisebb, 10 és 15 millió forint közötti értékben gondolkodó vásárlók. Nagyon olcsón, 10 millió alatt már alig akar valaki vásárolni - tegyük hozzá, sok kerületben nem is nagyon van mit - ugyanakkor a tavaly őszi átmeneti visszaesés után ismét 4 százalékponttal emelkedett a 30 millió forintnál is drágább ingatlanok iránt érdeklődők aránya, köztük meglehetősen sok a készpénzzel rendelkező vevőjelölt.
Aki mégis a 10 milliónál olcsóbban kínált ingatlanokat keresi, a fővárosban inkább csak a használt-piacon válogathat, új építésűből már csak a legeslegkisebbek foghatók ki ennyiért, főleg a külső kerületekben. Ugyanakkor panelből, és bizonyos kerületekben téglalakásokból is van még választék a kategóriában. Ebben a szegmensben sokszor előfordul, hogy a kínálat megtekintése után mégis inkább nagyobb összegben kezdenek el gondolkodni - akár egy hosszabb futamidejű hitelterméket választva.
Miből finanszírozzuk a lakásvásárlást?
Továbbra is igen nagy az igény a lakáshitelek, illetve egyéb termékek, mint például a lízing iránt: a válaszadók közel 70-80%-a részben vagy egészben hitelből szeretné finanszírozni a lakásvásárlást. Jónéhány igénylő - arányuk kb. 25-30% - minimális, vagy semmilyen önerővel nem rendelkezik, és bár egyes konstrukcióban ez is megoldható, az induló költségekre érdemes egy kicsit félretenni. Érdekesség, hogy az igazán drága lakások leendő vásárlói a kérdőívek szerint kisebb arányban vennének igénybe hitelt, a szükéges vételárat vagy más ingatlan(ok) eladásából, vagy egyéb forrásból fedeznék.
Ahogy a hitelek futamideje egyre növekszik - és ezzel csökken a havi törlesztőrészlet - (ma már 40 évre is lehet lakáshitelt felvenni), úgy növekszik a szobaszám iránti igény is - a megkérdezettek több, mint 60%-a már legalább kétszobás lakást szeretne magáénak tudni. Keresettek a "klasszikus" a 1.5 és az 1 + 2 fél szobás lakások - 25% vásárolna ilyet. Sokan nagyobbat álmodnak: a válaszadók 23%-a nem éri be 3 szobánál kevesebbel. 4,5% azok aránya, akik még ennél is többet szeretnének, jellemzően a budai kerületekben. A nagy lakásokat keresők aránya az őszi felméréshez képest ebben a kategóriában kismértékben nőtt.
Hova költöznénk legszívesebben?
Megvizsgálva a fővárosi kerületeket, még mindig a szinte már örökzöldnek számító XIII. vezet a preferencialistán - a válaszadók több, mint 31% költözne ide (is), szorosan ezután következik Zugló, 25%-kos érdeklődéssel. A pesti oldalon ezután 18-18%-kal a VII. és IX. kerületek következnek, de szorosan jön fel a VIII. kerület is, 15%-kal. A divatos XIV. kerület helyenként magas árszínvonala miatt egyre nagyobb az érdeklődés a szomszédos XV. iránt is.
Budán a hagyományok szerint a XI. kerület a legkedveltebb, itt a megkérdezettek több mint 23%-a vásárolna, enyhén nőtt az érdeklődés az őszi felméréshez képest. Ismét divatba jött a II. kerület, ahová közel 15% költözne, és folyamatos a népszerűsége a XII. kerületnek is, itt leginkább a 4-6 lakásos - jellemzően 6-900.000 forintos négyzetméteráron, de idilli környezetben kínált - társasházi lakások a legnépszerűbbek - 10% ide is szívesen beköltözne. Jelentősen, közel 4 százalékponttal javított a Belváros - vagyis az V. kerület, itt közel 9% vásárolna, hasonlóan az agglomerációs településekhez.
