Véget ért a betéti kamaton alapuló megtakarítások korszaka, még akkor is, ha a hazai befektetők nagy része ezt még csak sejti. A hatszázalékos alapkamat mellett a bankbetétek hozamszintje már nem elég vonzó, így a hazai pénzintézetek elkezdték a befektetési alapjaik múltbéli hozamaival reklámozni magukat, kiválasztva lehetőleg azt a terméket, amely a korábban megszokott betéti formákhoz hasonlóan hoz. A kockázatkerülő megtakarítók egy darabig várhatóan még el is fogadják ezeket az ajánlatokat, ám aki komolyabb hozamot szeretne elérni, egy idő után új piacok után néz.

A már jól ismert bankbetétek, állampapírok, kötvények és részvények mellett az ingatlan önálló befektetési lehetőség, amellyel a Budapesti Értéktőzsde egy nemrégiben készíttetett felmérése szerint a hazai lakosság jelentős része élne is, ha lenne elég félretett pénze. A legtöbb állampolgár azonban annyi megtakarítással sem rendelkezik, amiből néhány hektár földet vehetne, nemhogy belvárosi luxusingatlant. Erre jelentenek megoldást a már jól ismert "sok kicsi sokra megy" alapon működő befektetési alapok.

Az ingatlanalapok működése ebből a szempontból rendkívül hasonlít a pénz- és értékpapír-piaci alapokéhoz, azonban számos különbség is adódik. Az alapkezelő például a tulajdonában lévő ingatlanok működtetésébe jelentős mértékben bele is szól, azok működését átlátja, szemben például a részvényalapokkal, amelyek csak a részvénypakett mértékének megfelelő szavazati arányban befolyásolhatja egy vállalat menedzsmentjének döntéseit.

Az alapok meglehetősen diverzifikált portfóliót igyekeznek létrehozni, amely azonban nem csak ingatlanokból áll. A tőkepiaci törvény (Tpt.) szerint ingatlanforgalmazók azok az alapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30 százalék, míg az ingatlanfejlesztőknél ez az arány 60 lehet. E két csoportba tartoznak továbbá azok az alapok is, amelyek legalább 90 százalékban ilyen típusú alapokba fektetnek. A fennmaradó tulajdonrészt az alapkezelők a törvényi előírásoknak megfelelően rövid lejáratú állampapírokra és bankbetétekbe fektetik, ami azért lényeges, mert így az ingatlanalapba fektető megtakarító által vállalt kockázat maximálisan az ingatlanpiaci kockázat lehet, nem több.

Az ingatlannak azonban van néhány komoly hátránya az értékpapírokkal szemben. Nem elég likvid, és nem határozható meg pillanatról pillanatra az árfolyama.

Teljes cikk a Piac és Profit decemberi számában.