Akár ezer település képes energetikai önellátásra Magyarországon - jelentette ki Olajos Péter helyettes államtitkár. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakembere - főelőadójaként a május 31-i fenntartható energiagazdálkodásról szóló budapesti konferenciának - egy kérdésre válaszolva annak is hangot adott, hogy a Japánban bekövetkezett atomerőműi katasztrófa áttételesen jótékonyan hat főleg a német megújuló energia innovációjára, hiszen az atomenergetikai létesítmények leállítási „mozgalma" az alternatív megoldások fejlesztéseit és a finanszírozásukat is felgyorsíthatja.
A helyettes államtitkár néhány kormányzati program megvalósítását ismertette hallgatóságával, a hosszú távú tervek folyamatban lévő papírra vetése, benyújtása mellett a szabályozás az, ami sokak számára jelenthet valódi segítséget. A dereguláció ugyanis folyamatban van, s két hónap múlva - jelezte Olajos Péter - az átalakított, egyszerűsített engedélyeztetési eljárások rendszere kodifikálva és fele mennyiségű paragrafusra, papírmunkára redukálva kikerül a kormányzati „alkotóműhelyből". A második félévben pedig már írni fogják a megújuló energia új törvényét is, mely azzal a haszonnal jár, hogy nem sok szabályból áll össze a hatályos jogi környezet, hanem egyetlen egy, áttekinthető paragrafussorból. A kötelező áramátvételi rendszer - ma ismert rövidítése: KÁT - szintén átalakul, német-osztrák alapokra helyeződik és, bár még nem tudni mire, átkeresztelkedik. Ennek is van határideje: július.
Lesz benne úgynevezett hőoldali támogatás, a biomasszánál 10 MW-os mérethatárt tekintenek majd normának, ha távhő is „készül", akkor 20 MW-ot engednek. A beruházások is szorgalmazandók, Olajos Péter közlése szerint az Új Széchenyi terves e tárgyú pályázatokat elfogadó bizottság éppen a jelen időszakban ülésezik és dönt a támogatásokról, kiírásokról. A helyette államtitkár ismertette, hogy kéthavonta találkoznak a tárca szakemberei a finanszírozók képviselőivel, s az energiahatékonysági, illetve megújuló fejlesztések a rendszeres konzultációk témái. Tényként beszélt az előadó a szakképzés elindításáról, azaz arról, hogy OKJ-s képzés már segíti a megújuló energetika majdani minőségi megvalósítását: záros határidőn belül már csak hatósági engedéllyel rendelkező - szakképzett - emberek szerelhetnek alternatív energetikai eszközöket a háztartásokban is.
A zöldvagyon, a zöldleltár új fogalom ma még, de a helyi önkormányzatoknak - a polgármestereknek - maholnap mindennaposan kell használniuk ezeket a nyilvántartásokat. Ezek alapján kell majd helyi cselekvési terveket készíteni, s Olajos Péter szavaiból kitetszett, ezzel a praktikával önmaguk, azaz településük elemi érdekeit szolgálhatják. Ma mindenesetre az az általános, hogy a helyi honatyák és elöljárók semmilyen ismerettel nem rendelkeznek a településük energiafogyasztásáról, vízfogyasztásáról. Az önkormányzatoknak nincs energetikus szakemberük, de van mérhetetlenül nagy pazarlásuk. Akad üdvös kivétel is persze, a helyette államtitkár közlése szerint a XII. kerületben elkészült új MOM-épületeknél a fűtés-hűtés „alapanyaga" a keletkező szennyvíz. Ehhez a beruházás, a helyi döntéshozó szakismerete és racionális energiagazdálkodási terve volt szükséges. Nagyobb hazai városok, területi egységek pedig már készek arra, hogy szakmai segítséggel hozzálássanak megújuló energia cselekvési programok kimunkálására.
