Az ötven megawatt teljesítmény alatti kiserőművek létesítésével, támogatásával engedélyeztetésével és üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg a résztvevők a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) Kiskunmajsán megtartott országos konferenciáján. Az elhangzottak alapján közreadott összefoglaló szerint a kiserőművek engedélyezésére vonatkozó, ez év eleje óta hatályos új rendelkezések több eleme sem önmagában, sem egymással nincs összhangban. (Néhány esetben szigorítani, néhány esetben pedig enyhíteni kellene a jogszabályokon, hogy hazánk teljesítse a kibocsátásra vonatkozó uniós elvárásokat. Ezt a Geenpeace állítja.)
A megjelentek véleménye, hogy az energetikai közigazgatás működése a meghatározó szabályok kialakulása vonatkozásában, de alkalmazása tekintetében is kevésbé átlátható. A jogszabályok indokolatlanul és érthetetlenül elnagyolva, mintegy "rohamtempóban" készülnek - állítja a konferencia után kiadott MMESZ közlemény. A kiserőművek üzemeltetésére és elszámolására vonatkozó rendelkezések részben kidolgozatlanok, és zavarosak, valamint számos elemükben hiányosak.
Kockáztatnak a befektetők és az ország
További nemzetgazdasági szintű problémák jelentős forrása, hogy a támogatási és ezen belül a pályáztatási rendszer, de a széndioxid kereskedelem hazai kezelése sem készült fel a jelentkező kihívásokra. Az összefoglalóból kiderül, hogy a befektetők számára mindez nagy kockázatot jelent, ugyanúgy, mint a hiányzó hosszú távú koncepció és az alkalmazható modell.
Az energetikai, az agrárgazdasági, a környezetvédelmi és a gazdaság fejlesztési érdekek összehangolása nem tükröződik a jogi dokumentumokban, azok jórészt egyes elemek külön-külön történő önálló szabályozását végzik. Különösen fájónak találja az MMESZ, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazását is szabályozó előírások a mezőgazdasági, vidékfejlesztési, valamint az ipari érdekek ellen hatnak és a gazdaságfejlesztés, befektetés ösztönzés deklarált céljait is gátolják. Hiányzik az egyes szakterületek összehangolásának kormányszintű igénye, valamint jelenleg még az erre való képesség is.
Mindezek Magyarország versenyképességének csökkenését, a kiélezett nemzetközi versenyben való lemaradását eredményezik, hiszen az ország ipari és agrár hagyományai ellenére nehezen képes élni a kínálkozó lehetőségekkel amelyek ilyen módon részben más államokat és annak polgárait gazdagítják - állítja a közlemény.
