Egy fenntartható világ létrehozásán munkálkodik a világszervezet, de még diplomáciai szervként is rá kellett ébrednie, hogy sokkal tekintélyesebb, ha nem ragaszkodik mindenáron a tekintélyéhez. Paradoxon, de úgy lehet elismertebb tényező a világban, ha levetkőzi a mindenáron való komolykodást. Az ENSZ-t vezetői ”menő” brandként pozicionálnák, magas nézettséget hozó tévés tartalmak segítségével. Már győzködik a producereket.
Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
Stephen Frears A királynő című filmjében a Helen Mirren által játszott brit uralkodónő ér el egy olyan korszakba (1997-ben), amikor már nem elég a háttérben dolgozni. Ki kell nyilvánítani az érzéseket, kommunikálni kell, bánni a médiával, kezelni az érdeklődő nézőket, rajongókat. Különben Diana halála utáni szótlansága fordítva sül el: népszerűtlenséget kelt.
61 millió
-15 millió kiskorú a gyerekmunka problémakör miatt nem tud iskolába járni. Vagyis pénzt kell keresniük, akárcsak a szüleiknek. (Afrikában sok szülő HIV-pozitív és nem tud gondoskodni gyerekeiről, akik gyakran árván maradnak, mielőtt betöltenék a 18-at.)
-25 000 gyerek azért nem jár iskolába, mert szüleik gyerekként kiházasítják őket.
-A 61 millió gyerek 40 %-a háború-sújtotta övezetben él.
Hasonlóképp ocsúdik napjainkban az ENSZ. Közölhet döntéseket, kiadhat száraz kommunikéket, az emberiség körében mégsem lesz ettől népszerűbb. Éveken -sőt évtizedeken át- tilos volt az ENSZ-székházban forgatni. (Az más kérdés, hogy ebbe az is belejátszott, az épület leamortizálódott és felújítása késve kezdődött meg.)
Nagy kivételnek és óriási megtiszteltetésnek számított Sydney Pollack filmrendező számára, hogy hattyúdala, A tolmács (2005). című thriller forgatásához engedélyt kapott rá, valós helyszínként használja az ENSZ plenáris üléseinek nagytermét. De ez szenzációszámba ment a politikai játékfilmeket küszöbén be nem engedő szervezet részéről.
2013-ben ez a médiastratégia aligha válik az ENSZ javára. Amit a legfensőbb szinten is felismerték. Ban Ki-moon főtitkár például már a Szezám utca HIV-pozitív(!) figurájával fotóztatja magát. A Kami névre hallgató bábu jelenlétének célja, hogy a fiatal nézőközönség a műsoron keresztül értesüljön arról, létezik ilyen vírus.
Az ENSZ képviselői annyira komolyan gondolják a szervezeti imázsépítést, hogy idén ellátogattak a tévés szakma vásárára, a MIPTV-re Cannes-ba. Még Anglia ex-miniszterelnökét, Gordon Brownt is magukkal vitték, aki beszédet tartott. (Lásd a keretes anyagot.)
fotó: sxc
A Riviérán rendezett szakmai vásáron az ENSZ és az EU párbeszédet kezdett producerekkel és kijelentették, s kijelentették: várják azok jelentkezését, akik tévésorozatokat lennének hajlandók kerekíteni a két szervezet köré. Nem titkolták, akár a helyzetkomikumon alapuló vicces széria (sitcom) elől sem zárkóznának el, ha az távoli országok ENSZ-alakulatainál játszódik. Vagy egy széria a brüsszeli politikai berkekben. (Elvégre miért csak Washingtonban játszódhat olyan politikai sorozat, mint a Netflix által Kevin Spacey-vel forgatott House of Cards?)
Ezeket az ötleteket Sixtine Bouygues vetette fel Cannes-ban, az Európai Bizottság kommunikációs vezetője. (Az EB és az ENSZ kézen fogva kínálják magukat a televíziózás világának.) "Ne ijedjenek meg a rövidítésektől”, mondta Bouygues, az ENSZ, a WHO, a UNESCO, a UNICEF és egyéb társszervezetek nevére utalva.
Amikor a világ legnagyobb jószolgálati és nemzetközi diplomáciai szervezete jópofázásra és poénkodásra adja magát, tudhatjuk: a világot nem a politikai érvek és ideológiák mozgatják, hanem a nézettség, a reklám és a pénz.
Gordon Brown, 61 millió gyerek osztályfőnöke
Az ENSZ 2012 szeptemberében indította el a ”Global Education First” programot, hogy mind a fejlődő országokban, mind a donorországokban politikai prioritássá tegyék az oktatásügyet. Céljuk: megváltoztatni a sorsát annak a 61 millió -alsó tagozatos korú- gyereknek, akik nem járnak iskolába – anyagi vagy kulturális okokból.
”Milliókat hatott meg Malala Yousafzai lelövése a talibánok által Pakisztánban – a tinédzserlányt pusztán azért célozták meg, mert iskolába akart járni. És mert kampányolt azért, hogy minden lánynak ez alapvető joga legyen. A pakisztáni kormánynak intézett petíciót is aláírta”, mondta Brown. Szerinte a televíziónak fel kellene hívnia a figyelmet az iskolázatlan gyerekek problémájára, lehetőleg ”szórakoztató és könnyen befogadható” módon.
”Csak az oktatás révén teljesíthetik ki az emberek képességeik teljes potenciálját,” tette hozzá a volt miniszterelnök.
