„A hamis zöld vállalati kommunikációt jobban kellene büntetni – ez nemcsak jogi, de közgazdasági szempontból is észszerű lenne. A vállalatok számára nagy a kísértés, hiszen zölden kommunikálni könnyű és olcsóbb, mint valóban zölden cselekedni, innoválni, a piac viszont díjazza a zöldnek látszó cégeket” – fogalmazott online szakmai előadásában Berlinger Edina, a Corvinus egyetemi tanára, a University of Luxembourg kutatója, a fenntartható pénzügyek szakértője. A Magyar Közgazdasági Társaság „Tényleg zöld? Friss kutatási eredmények a zöldmosásról” címmel május 8-án megtartott rendezvényén a környezeti visszaélések egy speciális esete állt a középpontban. 

Az előadó elöljáróban kitért arra, hogy jelenleg nincs általánosan elfogadott jogi definíció a zöldmosásra, így nehezebb is küzdeni ellene. Annyit jelent, hogy egy vállalat magáról, tevékenységéről, termékéről a kommunikáció segítségével olyan hamis benyomást kelt, mintha valóban zöld lenne, ez pedig károsítja a fogyasztókat, a befektetőket és végső soron az egész társadalmat. Minél nagyobb a különbség a vállalat tényleges tevékenysége és aközött, amilyennek bemutatja magát, annál inkább lehet zöldmosásnak nevezni a jelenséget. 

A vállalati kontrolling és a környezettudatos fogyasztó is tehet a zöldmosás ellen 

Berlinger ismertette Bihary Zsolt, Dömötör Barbara, Keresztúri Judit Lilla, Lublóy Ágnes, Márkus Martin és Neszveda Gábor társszerzőkkel közös kutatásaikat. Ezek egyikében több mint 1200 vállalatot vizsgáltak 23 fejlett országból 2008 és 2020 között. Az eredmények szerint a cégek 7 százaléka vett már részt zöldmosásban legalább egyszer. Ez az arány az energiaszektorban 40 százalék, a közüzemeknél 28 százalék, az energiaigényes iparágakban – például a vegy- és az építőanyagiparban – 10 százalék. Az energiaszektor kiemelt szerepének oka, hogy hamar kiderül, ha szennyezik a környezetet, mivel ezek nagy cégek, amiket rendkívüli médiafigyelem övez. Nagyon tőkeigényes is a szektor, ezért a cégek próbálnak mindent megtenni, hogy forráshoz jussanak.