Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiáért is felelős államtitkára tájékoztatása szerint a tervezet társadalmi vita után, november végén kerülhet a kormány elé. Ha a kormány elfogadja az új, úgynevezett METÁR támogatási rendszer koncepcióját, akkor azt előzetes ellenőrzésre az Európai Bizottsághoz is benyújtják. A METÁR az Országgyűlés döntését és az EU jóváhagyását követően 2012. július elsején léphet hatályba. (A kormányzati megújuló energia-politikáról itt olvashat.)
A jelenlegi úgynevezett kötelező átvételi rendszert (kát) a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatási forrása. Az így megtermelt áramot kötelezően a piacinál magasabb áron kell átvenni. Az új támogatási rendszer koncepciójának előkészítése során a minisztérium szakértői összehasonlították az európai uniós támogatási rendszereket. A német, osztrák, cseh és holland rendszerhez hasonlóan zöld bizonyítvány helyett a kötelező betáplálási tarifa rendszer (Feed in Tariff - FiT) alkalmazását javasolják Magyarországon.
Az új rendszer a korábbi káthoz hasonlóan továbbra is a termelést támogatja, de a jelenlegitől eltérően a technológiától és a teljesítmény méretétől függően differenciált árat vezetne be. Hangsúlyosabbá válik a kapcsolt termelés ösztönzése, a jövőben az új erőművek csak akkor számíthatnak támogatásra, ha a villamosenergia-termelés során előállított hőenergia is hasznosul. A támogatás futamideje a tervek szerint egységesen 15 év lesz. (Elkerülhetetlen, hogy átmenetileg emelkedjenek a végfogyasztói árak az új zöld kapacitások rendszerbe állítása miatt, ám hosszú távon - megfelelő szabályozási környezetben, a technológiák fejlődésével - csökkenhet az alternatív energiatermelési technológiák támogatási igénye.)
Gondolják át
Az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés (IPENERG) az MTI-n közzétett állásfoglalása szerint egyetért a kormány által tárgyalt megújuló energiaforrások támogatási rendszerének alapelveivel, úgy véli ugyanakkor, hogy a koncepció néhány részterülete finomítható, s javasolja, hogy a biomassza szabályozási elképzeléseket az erdészetek, a potenciális felhasználók és a fogyasztók bevonásával gondolják végig ismét. "A megújuló energiák elterjesztésének támogatása nagymértékben befolyásolja az erőművi beruházásokat, valamint a végfogyasztói villamosenergia árakat, ezért kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a szabályozási rendszer véglegesítésébe az illetékes minisztérium vonja be a szakmai és fogyasztói érdekképviseleteket. " - tartalmazza a közlemény.
Az egyes energiahordozók átvételi árát a tervezet szerint jogszabály fogja fix árként meghatározni. Megjelenik azonban az a gondolat is, hogy az egyes energiahordozó fajtákat használó erőművek létesítését kvótákhoz kötik. A fix ár és a kvóta egyidejű alkalmazása az IPENERG szerint szabályozási zavarokhoz vezethet. Mint írják, könnyen megismétlődhetnek a 2007-ben meghirdetett szélerőmű beruházási tendernél tapasztaltak, ahol a 330 MW-os kvótánál lényegesen több pályázat érkezett, a beruházások túltámogatottá váltak, korrupció gyanús ügyek keletkeztek. A kvótarendszer a szervezet szerint jó szabályozási eszköz lehet, de bevezetése esetén fix árak alkalmazása helyett szabályozott formában zajló ártendereztetést javasol, ez a rendszer a szervezet szerint átlátható módon garantálná a társadalmi hasznosság és a legkisebb költség elvének érvényesülését.
A kormány által megtárgyalt rendszer féloldalas, két szempontból is - állapítja meg az IPENERG. Egyrészt csak a villamosenergiára vonatkozik, önálló hőtermelésre nem. Ez azért is szembetűnő, mert az év elején elfogadott Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv a megújuló hőtermelést kiemelt fontosságúnak tartja. Sok esetben az önálló hőtermelés racionálisabb, mint a villamosenergiával kapcsoltan történő hőelőállítás. A METÁR által nyújtott termelési támogatás és az egyéb beruházási kedvezmények kapcsolata is kidolgozatlan, ami túlzott vagy alultámogatásokat eredményezhet - a szervezet közlése szerint.
Fenntarthatóbb biomassza
A tervek szerint szigorú fenntarthatósági kritériumokat vezetnek be az erdészeti biomasszára. A jövőben csak a tűzifa, vagy annál gyengébb minőségű fa, illetve hulladék, melléktermék tüzelésével előállított villamos energia termelését lehet támogatni. A koncepció a biomassza erőműveket alapesetben 10 megawatt villamos teljesítményig, távhőrendszerhez csatlakozó erőmű esetében 20 megawattig javasolja támogatni. A fenntarthatóság erősítésére minimális hatékonysági követelményeket is rögzítenek. Új szabályozási elem a kvóták bevezetése, amelynek egyik célja, hogy csak a térségi biomassza és geotermikus potenciálokhoz igazodóan lehessen új erőműveket telepíteni.
A faállomány védelmében javasolt szigorú intézkedések közé tartozik olyan mikrokörzetek kialakítása, ahol a helyi - 30 km-es körzetben előállított - biomasszát égetik el. Ennek érdekében a támogatható erőművi kapacitásokat 10 MW-ban, távfűtéssel kapcsolt termelés esetén 20 MW-ban korlátozza.
A szervezet kivitelezhetetlennek tartja az erdészeti ellátási, beszállítási vonzáskörzetek kialakítását. Az erdészeteket, tűzifa kereskedőket nem lehet korlátozni abban, hogy terméküket csak egy bizonyos távolságon belül értékesítsék, ez Európai Uniós szabályokat sért - mutat rá a szervezet. Az IPENERG a társadalmi hasznosság szempontjából kedvezőbb megoldásnak tartja, ha a szabályozás nem az erőművek teljesítményét korlátozza 10 illetve 20 MW-ban, hanem támogatásukat valós hőigény meglétéhez köti. Javasolja továbbá, hogy a szabályozás ne tegyen különbséget attól függően, hogy az erőművek ipari vagy lakossági hőigényeket elégítenek ki.
