A SolarPower Europe napenergia szövetség éves jelentése szerint 2016-ban összesen 76,6 GW új napenergia-kapacitás épült ki a világon, ami 50 százalékos növekedést jelent az előző évi új telepítésekhez képest, ezzel első alkalommal előzte meg a szélenergia újonnan telepített kapacitásait. A legtöbb kapacitást 2016-ban már Kína építette ki, ami a tavalyi globális fejlesztések 45 százalékát jelentette. Így az ázsiai országban a világ kapacitásainak ma már közel negyede működik. Továbbra is jelentős különbség van az egyes országok és térségek között: míg korábban (2007-2015 között) a kapacitások jelentős része Európában összpontosult, 2016-ban már Kína telepítette a legtöbb napelemet (34,5 GW, a teljes új kapacitás 45 százaléka), és más ázsiai és csendes-óceáni országokkal (Japán, India, Ausztrália), így a vezetést az ázsiai és csendes-óceáni térség vette át a telepített kapacitások tekintetében. 2021-re Kína, India, az Egyesült Államok és Japán lesz a világ legnagyobb napenergia-termelője. Az Európai Unióban (dacára a jelentősnek mondható, 23 százalékos visszaesésnek) az összes új energiatermelő kapacitás háromnegyede a nap- és szélenergia hasznosításához köthető.
A 2016 végéig kiépült 306 GW kapacitás egyelőre a világ villamosenergia-termelésének 2 százalékát adta, de ez a SolarPower Europe előrejelzései szerint 5 év alatt 2021-re 700-900 GW-ra nőhet, megtriplázva a napenergia-termelés részarányát a világ villamosenergia-termeléséből.
Egyre olcsóbb a napenergia
Az árak tovább estek: a Lazard Capital amerikai befektetési bank kalkulációja szerint 2016-ban a közmű méretű naperőművekkel termelt villamos energia költsége már alacsonyabb volt, mintha azt újgenerációs, kombinált gázturbinás erőműben, vagy a szén- és atomerőművekben termelték volna.
A szektorba áramló befektetések csökkentek: tavaly 23 százalékkal kevesebb tőke érkezett 2015-höz képest. A napenergia-kapacitások bővítése ugyanis jelentősen függ a kormányzati stratégiák változásától. Az elmúlt években Japán például élen járt a fejlesztésekben, de 2016-ban megváltozott az állami energiapolitika, és az állami beruházások inkább a szén- és atomerőművek fejlesztése irányába mozdultak el. Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is, a kormány ugyanis leállította jelentősnek mondható napenergia-programját, így a telepített kapacitások tekintetében az Egyesült Királyság negyedik helyét átvette India, ahol erőltetett fejlesztések indultak, hogy az ország az egyre növekvő villamosenergia-szükségletét megújuló energia hasznosításával elégítse ki. Ázsia második legnépesebb országában a telepített napelemek 90%-a naperőmű, a lakossági és közületi felhasználók által telepített kapacitás elhanyagolható. Magyarország nagyjából kiegyenlített volt 2016 végén a kiépített kapacitás tekintetében: az energiaszektor, a lakosság és a közületek nagyjából egyharmados arányt képviselnek, míg az ipar részaránya sokkal kisebb.
MANAP: Magyarországon marad az óvatos optimizmus
A magyar napenergia piac résztvevői óvatos optimisták a napenergia hasznosításának jövőjét illetően és nem csak az uniós támogatásoktól vagy a technológia árának csökkenésétől várják a piac fejlődését, hanem a szabályozási környezet stabilitásától is – derül ki a MANAP Iparági Egyesület legfrissebb, tagjai körében végzett 2017-es felméréséből, amiben a magyar napenergia-piacon a tervezés, gyártás, kereskedelem és kivitelezés területén egyaránt jelentős piaci szereplők vettek részt.
„Az optimizmus a piaci szereplők között nem alaptalan, ugyanakkor a 2014-ben és 2015-ben is tapasztalt duplázódó éves piacméret az Energiahivatal előzetes adatai szerint 2016-ban harmadával csökkent az előző évhez képest, ami mindenkit óvatosságra intett a jövőbeli terveivel kapcsolatban.” – nyilatkozta a felmérés kapcsán Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke.
