A jelentés szerint a nap- és a szélenergia 2025-ben az EU villamosenergia-termelésének valamivel több mint 30 százalékát adta, míg a fosszilis energiahordozók – szén, gáz és kisebb részben olaj – részesedése 29 százalék volt. A megújuló energiaforrások összességében – beleértve a vízenergiát és a biomasszát – 47,7 százalékos arányt értek el, míg a nukleáris energia 23,4 százalékkal járult hozzá az áramtermeléshez.
Fotó: Depositphotos
A napenergia önmagában már 13 százalékot tett ki az uniós áramtermelésből, és immár negyedik éve húsz százalékot meghaladó ütemben bővült. A termelés növekedését nagyrészt a telepített kapacitások 19-20 százalékos emelkedése hajtotta. A napenergia több országban – köztük Magyarországon, Spanyolországban és Hollandiában – már az áramfogyasztás több mint egyötödét fedezi.
A jelentés rámutat arra is, hogy miközben a megújulók rekordévet zártak, a vízenergia-termelést aszály sújtotta, a szélenergia kibocsátása pedig enyhén csökkent. Ennek következtében a gázalapú áramtermelés nyolc százalékkal nőtt, részesedése 16,7 százalékra emelkedett. Az Ember szerint ez növelte az importált gáz költségeit, és hozzájárult az áram nagykereskedelmi árainak emelkedéséhez.
A szén részaránya mindazonáltal történelmi mélypontra, 9,2 százalékra süllyedt 2025-ben. A Reuters hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Németország és Lengyelország – az EU legnagyobb szénfelhasználói – szintén rekordalacsony szintet értek el, ami az Ember értékelése szerint a szén kivezetésének strukturális és visszafordíthatatlan folyamatát jelzi.
