A Liliomkertet - amely termelői piacként működik, de egyben a Balaton-felvidék egy különleges turisztikai látványosságává nőtte ki magát hat éves működése alatt - a sümegi építési hatóság döntése értelmében 2011 novemberében el kellett volna bontani, visszaállítva a falu határában lévő terület eredeti állapotát szántóként, mivel a hatályos törvények értelmében piac nem kaphat működési engedélyt mezőgazdasági besorolású területen. Az építési hatóság nyomán a földhivatal a szántó állapot visszaállítására kötelezte a tulajdonost, akire eddig összesen 5,3 millió forint bírságot szabtak ki a hatóságok. Tavaly újabb bontási határozat született a Liliomkert-ügyében. (Pedig egy-egy vasárnap akár 10 ezer látogató is megfordul itt.)
Szintén tavaly, az építési hatóság első határozata után a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának szakvéleménye alapján a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3,75 millió forintos bírságot szabott ki a piac tulajdonosára, természetkárosítás miatt. A természetkárosítás miatt az ügyészség vádat emelet Harmathy Ildikóellen, akinek októberben bíróság elé kell állnia. Ezzel kapcsolatban az MTI-nek azt mondta: a szántó nem természeti elem, hanem az ember által alakított környezet, tehát a természetkárosítást nem követte el. A Piac honlapján közzétett, a helyettes államtitkárnak szóló levél szerint: a szántó minőségét az ugarolás javítja, és nem rontja, ma már tudvalevőleg nem a szántó a mezőgazdasági művelés leghatékonyabb formája, a begyepesedett, beerdősödött szántó ökológiailag értékesebb, mint maga a szántó, a Liliomkert esetében a terület használata az emberi élelmezés szempontjából is messze hatékonyabb, mintha szántóként művelnénk, nem elhanyagolható gazdasági, társadalmi és szociális haszna az emberek jövedelemhez való jutása, a vidék és ezzel az ország fejlődése szempontjából.
