Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint a globális felmelegedés a világ valamennyi régiójában egyre jelentősebb. A Föld felszíni átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, és ez 20 éven belül meghaladhatja az 1,5 fokot az iparosodás előtti időszakhoz képest, amennyiben nem csökkentjük tartósan az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Teljesen más megközelítésből ugyan, de az ukrajnai háború rávilágított annak fontosságára és sürgősségére, hogy véget kell vetni a világ fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségnek.

„Hosszabb távon Oroszország ukrajnai inváziója által okozott geopolitikai- és energiaárnyomás felgyorsíthatja Európa olajról, gázról és szénről való leválásának folyamatát, de ehhez már rövid távon alternatív üzemanyagforrások biztosítására van szükség” – mondja Szücs Réka, a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetője. Miközben az egyre valószínűbbé váló éghajlati válság egyáltalán nem újkeletű fejlemény, az ukrajnai eseményekre reagálva az Európai Unió megváltoztatja az energiakérdésekkel kapcsolatos megközelítését: radikálisan fel akarja gyorsítani a fosszilis tüzelőanyagok részarányának csökkentését az energiamixben.

Ahogy a klímaváltozás hatásai egyre látványosabbak és erősödnek a fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak, egyre nő a megfontoltabb, tudatosabb fogyasztók tábora is, erre a trendre pedig már a vállalkozásoknak is reagálniuk kell. A Deloitte Sustainable Actions Index felmérésében négyezer cseh, lengyel, magyar és román polgárt kérdezett meg, hogy feltérképezze, miképp alakítják az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak a régió polgárainak mindennapi döntéseit.

Javuló tendencia (Fotó: Pixabay)

A kutatás eredménye azt mutatja, hogy még azokon a területeken is, ahol az éghajlatváltozás viszonylag kisebb következményekkel jár, mint például Kelet-Közép-Európában, a válaszadók 40-60 százalék közötti arányban nyilatkoznak úgy, hogy aggódnak az éghajlatváltozás miatt. Pozitív jel, hogy a felmérés szerint ezekben az országokban már alacsony számú (csupán 7 százalék) a klímaszkeptikusok tábora. Romániában a megkérdezettek 80 százaléka szerint emberi tevékenység változtatja meg a Föld éghajlatát, ez a szám Lengyelországban 79 százalék, Magyarországon 77 százalék, Csehországban pedig 64 százalék.

Egyre tudatosabbak a fogyasztók

A kutatásban megkérdezettek közül tízből hat válaszadó ismerte fel, hogy a mindennapi cselekvései közvetlen hatással vannak a környezetre. A legtöbben Lengyelországban (71 százalék) és Romániában (67 százalék), míg a magyarok és a csehek kicsivel több mint fele (55, illetve 53 százalék) hajlandó változtatni vásárlási szokásain. Ami pedig a konkrét cselekvést illeti, a megkérdezett országokban első helyen az otthoni energiatakarékosság és az ételpazarlás csökkentése (74 százalék) áll, 69 százalék-uk pedig környezettudatosabban vásárol. Magyarországon hasonló trendek figyelhetők meg, továbbá a válaszadók több mint fele törekszik takarékosabb vízfogyasztásra (60 százalék), illetve választ környezetbarátabb közlekedési formát (58 százalék).

Országonként eltérő felfogás uralkodik arról, hogy mit jelent fenntartható terméket vagy szolgáltatást választani. Csehországban (83 százalék) és Magyarországon (76 százalék) a válaszadók a vállalatok társadalmi felelősségvállalását tartják a legfontosabbnak. Ez Romániában csak a második helyen áll (80 százalék), ott a helyi termelésre való összpontosítás a legfontosabb (86 százalék). A lengyel fogyasztók az újrahasznosított anyagok (61 százalék) és a biológiailag lebomlók (57 százalék) használatát emelték piedesztálra.

„Jól látszik, hogy a fogyasztók elvárásainak való megfelelés érdekében a vállalkozásoknak bár országonként eltérő szempontok mentén, de egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük fenntartható vállalati működés erősítésére. Innovatív megoldásokkal és befektetésekkel kell kivenniük a részüket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben” – mondta Szücs Réka.

A Deloitte arra is kíváncsi volt, hogy milyen hatással vannak a környezetvédelmi kérdések a szakmai választásokhoz való hozzáállásra és a munkáltatók megítélésére. Átlagosan minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy jelenlegi munkahelye már végrehajtott valamilyen változtatást a fenntartható működés érdekében. A különbségek itt nem jelentősek: a legmagasabb arányt (38 százalék) a lengyel, a legalacsonyabbat (32 százalék) a csehek produkálták, míg hazánkban ez a szám 35 százalék. Sokan voltak olyanok – a cseheknél például a megkérdezettek fele –, akik nem tudták egyértelműen meghatározni, hogy vállalt-e ilyen tevékenységet a cégük vagy sem.

A felmérés szerint tíz régiós válaszadóból négy venné fontolóra a munkahelyváltás, ha az új munkáltatója nagyobb hangsúlyt fektetne a környezetvédelmi kérdésekre. Az ilyen vélemények Romániában (44 százalék) és Csehországban (40 százalék) a leggyakoribbak, miközben a magyarok 38 százaléka képes ezzel azonosulni. Lengyelországban a legkevésbé népszerű ez a lehetőség, ahol csak minden negyedik válaszadó gondolkodik ilyenen. Meglepő, hogy még utóbbi is jobb arány, mint például a németországi, ahol csak a globális felmérésben megkérdezettek 21 százaléka bizonyult érzékenynek a vállalati fenntarthatósági erőfeszítésekre.