Romániából jöhet a génmnipulált mag

Az EU márciusban hagyta jóvá a kilépési (opt-out) lehetőséget a tagállamok számára: a nemzeti kormányok hatáskörébe tolva a végső döntést, hogy ellenálljanak a génmódosított élelmiszernövények hódításának, még akkor is ha egyes GMO-vetőmagokat időközben uniós szinten engedélyeznek. A 28 tagállam közül 19 élt a lehetőséggel.

2015. december 20.

Klímablog

Hol áll most Európa a GMO-fronton? Az EU legnagyobb gabonatermesztő tagállamában, Franciaországban továbbra is érvényben marad a génmódosított növények elvetésének tilalma, mert erre az Európai Bizottságnál kért engedélyt a francia kormány.

Franciaországban a törvényhozás elfogadta azt a jogszabályt, mely érvényben tartja a tilalmat, még akkor is, ha időközben az EU esetleg engedélyezné a GMO-vetőmagok termesztését.

Az unió nagy agrárállamai közé tartozó Olaszország, Magyarország és Németország szintén éltek a kibújás (opt-out) lehetőségével, hogy GMO-mentességet szavatoljanak mezőgazdaságuk számára. Lettország és Görögország már benyújtották hasonló kérelmüket.

GMO

A növényfajták génszerkezetét gyakran úgy módosítják, hogy egy másik fajból ültetnek beléjük DNS-t, amivel megnövelik a növény rovarokkal vagy mikroszkópikus kórokozókkal szembeni ellenálló képességét.

Monsanto: engedélyezve

Az EU eddig egyetlen GMO növényfajtát engedélyezett az élelmiszerpiac ellátására, a Monsanto MON810 nevű tengeri kukoricamagját. Ezt Spanyolországban és Portugáliában állítólag bő egy évtizede termesztik már (a cég 10 éves engedélyt kapott az EU-ban). Franciaország azonban már 2008-ban betiltotta a MON810-t.

Észak-Amerikában és Ázsiában ugyanakkor nagy mennyiségben termesztik.

Az EU egyedileg bírálja el az agrármultik GMO-termékeit. A DuPont, a Pioneer és a Dow Chemical közös fejlesztése, a 1507 néven ismeretes, rovarrezisztens kukoricamag például 15 éve vár jóváhagyásra, írta a Reuters. Összesen 7 kukoricamagfajta van beterjesztve jóváhagyási kérelemmel e három cég által. Az erre vonatkozó igényt az EB és az érintett vetőmaggyártó vállalat számára is meg kell küldenie az adott tagállam kormányának.

Az EU-ban közel 60 GMO-növényfaj lett engedélyezve, ezek azonban takarmányként használhatók csak.

Romániából átterjedhet

A magyar agráriumra nézve a szennyeződés veszélyével járhat az, hogy Románia kinyitotta kapuit a GMO-élelemiszernövények előtt. (Franciaország után Románia a második legnagyobb búza és kukoricatermesztő az EU-ban.)

Szörnyeteg vagy megmentő a GMO?

A környezetvédők és a GMO-puritanisták szemében egyértelműen szörnyeteg a génkezelt vetőmagok világpiaci óriása. Mások viszont úgy érzik, a génmódosított élelmiszernövények hosszú távon szükségesek ahhoz, hogy növelt terméshozamukkal vagy erősebb ellenálló képességükkel megoldható legyen a következő évtizedekben a 9 milliárd főre gyarapodó emberiség táplálása.

Ha a szél átfújja, vagy a teherautókon ragadt magok átkerülnek a határon, a magyar termőföldben is megtelephedhetnek a Monsanto és más multik génmódosított növényfajtái. Amivel rendszerint egész táblák kitárcsázásával és a termény elpusztításával védekeznek a gazdák és termelőszövetkezetek. Elemzők szerint azonban a 19 állam tiltása ellenére könnyen előállhat az a helyzet, hogy a GMO-növénytermesztés volumene megugrik az unióban.

Spanyolországban 2014-ben 131,500 hektáron termesztették a Monstano GMO-növényét. (Összehasonlításképpen: Magyarországon 2013-ban 500 hektárnyi terményt semmisítettek meg, mert belekeveredtek GMO-magok, melyek kikeltek.)

De az is igaz, hogy Romániában az elmúlt években némileg csökkent a GMO-alapú termelés mennyisége. A GMO-barát agrárkamarák vezetői hajlamosak azt hangoztatni, hogy ha elfogadja a Dow Chemical, a Pioneer és a Sygenta további pályázatait az EB, a 7 új GMO-termékkel 15-20%-os terményhozamnövekedés lenne elérhető.