Egy olyan országban, amely szinte földrésznyi területű, és több mint egymilliárd ember lakja, óriási környezeti teher a hulladékképződés. Óriási szeméthegyek keletkeznek országszerte nap mint nap. A kommunista párt legújabb állásfoglalása az ügyben az, hogy energiát kell termelni a szemétből. Sanghajtól 100 kilométerre, Vucsiang (Wujiang) városának új erőművében naponta 1500 tonna szemetet alakítanak át energiává. Az üzem kéménye óratoronynak van álcázva. (A városokban óriási zöld felhőkarcolók nőhetnek ki a földből.)
- Az erőmű a szemétégetéssel hőt termel, mely meghajtja a turbinákat, amik aztán 500 000 kWh villamosenergiát generálnak.
- Naponta 200 szemétszállító kocsi 10 tonna hulladékot hoz, melyet egy 26 méter mély silóba dobnak.
- Még a kemencében keletkező szénport is hasznosítják: téglákat gyártanak belőle.
A Pekinget körülvevő szeméttelepeket például a „hetedik körútként” emlegetik, mert annyi van belőlük, hogy valósággal körbefonják a metropolist. A szeméttelepek talajvízszennyező hatása és bűze miatt egyaránt sok kritika érte a kínai kormányt, amiért nem kezeli korszerű megoldásokkal a problémát. A China Everbright több mint 10 éve építette fel első ilyen üzemét.
Az ország számos pontján sorra nyílnak meg a szemétégető üzemek, melyek energiát termelnek a városoknak, ahonnan a szemetet befogadják: az országban jelenleg 223 szemétégető erőmű működik. A kormány idei kalkulációi szerint 2016 és 2020 között 28 milliárd dollár ráfordításra lenne szükség, hogy a szemétégetés a kellő mértékben növekedjen. A kormány terve az, hogy naponta 500 000 tonna hulladékot égessenek el az országban, vagyis kétszer (vagy két és félszer) többet, mint amennyit 2014-ben.
2015 végén a napi szemétégetés 235 224 tonna volt, ami jelentős lemaradást mutatott a kitűzött 300 000 tonnás célhoz képest. A háztartási hulladéknál 90 százalékos újrahasznosítási arányt szeretne elérni az ország vezetése. Ennek megvalósításához azonban innovatív finanszírozási megoldásokra lenne szükség, mivel azt a pekingi tisztviselők is elismerik, hogy az állami támogatás önmagában nem elegendő, vállalkozói szempontból pedig a hulladék-újrahasznosítás profitrája túl alacsony.