„Sajnálatosan kevés cég, az összes megkérdezett mindössze 6 százaléka hallott az Európai Unió taxonómia-rendeletéről, és ezeknek is csak a harmada érzi értinettnek magát” – emelti ki Suba Levente.

Hogy valami mégiscsak elindult, azt jól jelzi, hogy a legnagyobb árbevételű cégek elkezdték maguk után húzni az eggyel kisebb, közepes méretű vállalatokat, amelyeknél a K&H fenntarthatósági indexe elkezdett dinamikusan növekedni. Suba Levente arra következtet, hogy a nagyvállalatok elkezdték megkövetelni beszállítóiktól a karbonkibocsátásuk csökkentését, hiszen az adatok végső soron bekerülnek a nagyvállalatok fenntarthatósági jelentésébe is. A fenntarthatósági szakember szerint talán a hazai vállalatszerkezetnek is betudható, hogy a vállalatoknak mindössze 13 százaléka készít fenntarthatósági jelentést, de legalább, akik készíttetnek, azok zöme független szakértőkkel auditáltatja is a benne szereplő értékeket.

Suba Levente szerint kiváló indikátor a fenntarthatósággal való céges aktivitásra a zöld energia vásárlása – a zöld energiát vásárló cégek aránya azonban ma még elenyésző, a fél évvel ezelőtti 1,4 százalékos fellángolást követően visszaesett a korábbi szintre. Jelenleg a cégek mindössze fél százaléka vásárol zöld energiát és mindössze 1 százalékuk tervezi, hogy erre egy éven belül sort kerít. 

"Sokat kell még tenni annak érdekében, hogy a recesszióból való kilábalást követően a környezeti fenntarthatóság hangsúlyosabb szerepet kapjon a hazai vállalatok életében” – vonta le a következtetést a K&H szakembere.