Ágazati bontásban megfigyelhető, hogy az ipar és a kereskedelem területén 3-3 ponttal 42, illetve 39 pontra emelkedett az index (lényegében visszatért az egy évvel korábbi szintre), míg a szolgáltatási szektorban nem változott a mutató. Ezzel szemben a mezőgazdasági ágazat fenntarthatósági indexe egy éve meredeken csökken: az előző félévi méréshez képest további 3 ponttal kevesebbet, mindössze 36 pontot mértek a kutatók – míg egy éve ez még 42 pont volt.
Regionális megoszlásban azt tapasztaljuk, hogy a nyugat-magyarországi cégek körében 6 ponttal az egy évvel ezelőtti szintre, azaz 43 pontra kapaszkodott vissza a K&H fenntarthatósági index, Közép-Magyarországon a mérés kezdete óta változatlanul a 38-40 pontos sávban helyezkedik el, míg a kelet-magyarországi cégek elindultak a felzárkózás útján, 2 pontos emelkedést produkálva 37 pontra emelkedett körükben a mutató – ami még így is 6 pontos lemaradás a nyugati régióval szemben.
Ma még inkább nehézség, mint lehetőség
„Örömteli, hogy egyre több cég érti meg a környezeti fenntarthatóság fontosságát és fordul odafigyeléssel saját ökológiai lábnyomának csökkentése felé” – foglalta össze a kutatás eredményeit Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
Szerinte gondot jelent, hogy a vállalatok zöme ma még nehézségként éli meg a fenntarthatósági célok betartását, és nem látják benne a lehetőségeket. Mindez persze betudható a kedvezőtlen gazdasági környezetnek is, amelyben nehéz saját forrást, külső finanszírozást vagy pályázati pénzeket szerezni a szükséges beruházásokra.
