Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által a tejágazat kistermelői számára kifejlesztett módszer révén két égető problémát is megoldhatunk egyszerre: úgy növekedhet a termelés volumene, hogy közben a mezőgazdaság emissziós lábnyoma csökken, feloldva azt a dilemmát, hogy miből finanszírozzuk a haszonállat-tartás „zöldítését.”
A jelenlegi szabályozás szerint projektgazda kormányok, for- és nonprofit szervezetek folyamodhatnak kibocsátási engedélyért, az általuk vélhetően kibocsátott üvegházhatású gáz (pl. szén-dioxid, metán) nagyságában. Amennyiben azonban ténylegesen kevesebb káros gázt termeltek, a megspórolt mennyiséggel kereskedhetnek a nemzetközi piacon, ezzel adva pénzügyi ösztönzést a klímabarát fejlesztésekhez. Az állattartás eddig nem képezte részét ennek, mert hiányzott a metódus, ami a gázkibocsátásra és –csökkentésre vonatkozó hiteles számításokat lehetővé tette volna. Erre szolgál most megoldásul az új rendszer, amelyben a az állattartók is beléphetnek a kvótapiacra.
Az állattartó szektorban főleg kistermelők dominálnak, akik nehezen férnek hozzá az új, termelékenységnövelő technológiákhoz, így kibocsátásuk alacsony – ellentétben az egységnyi tejre vetített globális gázkibocsátással. A tejtermelés káros üvegházhatású gázkibocsátása ugyanis területenként eltérő. Egyes országokban alig 1,7 kg szén-dioxid jut egy kilogramm tejre (CO2 e/kg), míg máshol akár 9 kg is lehet ez az érték. A FAO által kifejlesztett monitoring rendszer segítségével egyértelműen azonosíthatóvá válnak azon pontok, ahol lecsippenthetnénk a káros üvegházhatású gázkibocsátásból (pl. a takarmány összetételének változtatásával, energiabarát eszközök használatával), és abban is segít, hogyan mérhetjük és regisztrálhatjuk a csökkenést, így pedig a termelők is részesülhetnek a kvótapiac bevételeiből, ami további ösztönzést ad az ökológiai lábnyomuk csökkentéséhez.
„A világ tejtermelésének 2025-re 144 millió tonnával kell bővülnie a növekvő igények kielégítéséhez,” mondta Henning Steinfeld, a FAO szakértője. Az állatok körülményeinek és takarmányozásának, továbbá a trágyagazdálkodás javításával, magasabb tejhozamot garantáló fajták preferálásával szintén fontos lépéseket tehetünk ebbe az irányba.
