Még mindig csekély a megújulók részesedése

A fukusimai baleset globálisan és itthon is arra figyelmeztet: az energiabiztonság nem a nagy erőművekben rejlik. A regionális önellátásra való törekvés és a megújuló energia részesedésének növelése ésszerűnek tűnik, hiszen így természeti katasztrófa esetén sem egész régiók ellátása sérül, s a szállításból adódó energiaveszteség is minimalizálható. Magyarországon azonban még kistelepülési szinten sem létezik energiaautonómia, s a megújuló energiaforrások súlya is csekély.

2011. május 14.

Piac&Profit

Nagy hiba, hogy nyáron gázzal csinálunk meleg vizet. Háromszor annyiba kerül, mint napenergiával - kritizálja a jelenlegi gyakorlatot dr. Kohlbeh Norbert, a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Karának egyetemi docense. Hazánkban jelenleg a becsült napkollektor-felület 150 ezer négyzetméter, a napelemek beépített kapacitása 0,8-1 megawatt. Ezek alacsony értékek, pedig kedvezőbb természeti adottságokkal rendelkezünk, mint például a minket nagyságrendekkel megelőző Csehország - mondja Varga Katalin, az Energiaklub megújuló energiával foglalkozó projektvezetője. Ausztria is jóval előrébb jár 3 millió négyzetmétert kitevő napkollektoraival, pedig a napsütéses óráik száma megegyezik a nálunk kevéssé napsütésesnek számító észak-magyarországi régióéval.

2009-ben az energiafelhasználásnak mindössze 7,3 százalékát adták megújuló energiaforrások - összesen 75 petajoule értékben -, a villamosenergia-termelésnek 7,5 százalékát. Uniós vállalásunk értelmében 2020-ra 14,6 százalékkal kell növekednie a megújulók részesedésének. 2010-re a villamosenergia-előállításban 5,4-5,7 százalék körüli arányt sikerült elérnünk.

Azt, hogy a szél-, a nap-, a vízenergia, a biomassza vagy a földhő tud növekedést felmutatni, a gazdasági és jogszabályi környezet határozza meg. Az állam 2006 óta nem adott ki engedélyt új szélerőművek építésére, szélenergia-kapacitásunk jelenleg 329 megawatt. Kiszámítható támogatáspolitikára van szükség - véli Varga Katalin. A zöld hőenergia eddig nem részesült támogatásban, a Megújuló Energia Cselekvési Terv azonban már elsősorban a hőenergiát favorizálja, tehát a geotermikus és biomassza-fűtőművek felfutása várható. A projektvezető szerint az állami szerepvállalás elengedhetetlen, mivel magas kezdeti beruházást igénylő technológiákról van szó: egy kilowattnyi kapacitás létrehozása egymillió forintos beruházást igényel.

Nálunk is érvényben van a megújuló energiaforrásból megtermelt villamos energia mindenkori piaci árnál magasabb áron való átvétele mint támogatási forma. Ennek finomhangolása szükséges, az egyes technológiákra jellemző beruházási és üzemeltetési költségekhez kellene szabni.

Cikkünk holnap folytatódik!

Eltüzelt erdők, eltékozolt hő

■ A villamosenergia-törvény módosítása következtében a rönkfából termelt villamos energia termelését az állam többé nem támogatja. Ezzel újra megnyílik a lehetőség, hogy ezt az erőforrást hatékonyabban, inkább hő formájában fordítsák fűtésre. Az erőművek tűzifaigényének visszaesésével - évente egymillió tonna tűzifa került az erőművekbe - remélhetőleg a piaci árak is mérséklődnek majd.

■ A biomasszás erőművekben az energia 10 százalékából villamos energiát állítottak elő, a maradék elszállt. Ehelyett ezt az energiaforrást inkább hőenergia-termelésre kellene fordítani.

■ A hőerőművek a hő nagy részét nem tudják hasznosítani, ezért 17-25 százalékos hatékonysággal működnek csak, a maradék elszáll a levegőbe.

Gergely László-Kriston László